Mindenkinek jut kenyér, ha a székely gazdákon múlik

Közös értékekre, hitre és önzetlenségre épül a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program, amelynek keretében ünnepi búzaösszeöntést szerveztek vasárnap a felső-csernátoni Malomkertben. Székelyföld hagyományos székei, városai és falvai képviseltették magukat, terményadományokat ajánlva fel a rászorulóknak. Az ünnep azonban nemcsak a jótékonykodást, hanem a közös szellemet és a nemzeti összetartozást is szimbolizálta.

Népviseletben, ünnepi öltözetben díszelgő társaság gyülekezett vasárnap délután a felső-csernátoni Malomkert udvarán. Itt lelt otthonra ugyanis a székelyföldi búzaösszeöntés ünnepe, amelynek alkalmával Kovászna, Hargita, Maros és idén már Brassó megye gazdái is találkoztak, hogy búzaadományukkal hozzájáruljanak a nehéz sorsú emberek élelemellátásához, jólétéhez.

Az ünnepet Csernátonból indították, azóta „végigjárta” Székelyföldet, most ismét Háromszéken szervezték meg. A magyar és székely himnusz eléneklése után a meghívott egyházi és világi méltóságok mondtak köszönetet a gazdák munkájáért, a terményért, a székely és magyar nemzetért.

Ebben az évben 70 tonna, és még nincs vége

Elsőként áhítattal egybekötött köszöntőt mondott Szőcs László tiszteletes és a Malomkert tulajdonosa. Őt követte Becze István, aki kiemelte, hogy ebben az évben, mostanáig nagyjából 70 tonna, 2019 óta több mint 500 tonna terményt sikerült összegyűjteni Székelyföldön. „Azt gondolom, hogy nagyon komoly köszönet illeti a gazdákat emiatt” – fejezte ki háláját a Székely Gazdaszervezetek Egyesület elnöke.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint azért válhatott a program hagyománnyá, mert közös értékekre épült, a gazdaember pedig azért tiszteletreméltó, mert soha nem adja fel. „Ilyen emberek vagyunk mi, székelyek. Ilyen emberek vagyunk mi, magyarok a Kárpát-medencében. Nem adjuk fel soha. Nem adjuk fel, újrakezdjük, és ha szükséges, akkor még nagyobb erőfeszítéssel építkezünk, mert tudjuk, hogy azé a föld, aki lakja, megmunkálja, megőrzi” – fogalmazott az elnök.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a Magyarok Kenyere program létrejöttére emlékezett vissza. „A kezdet tizennégy éve egy szép, nemes gondolat volt: összehordjuk a gabonát az ország különböző vidékeiről, összeöntjük, megőröljük és elkészül a nemzet kenyere. Ez a mag jó földbe hullt” – vélekedett az elöljáró. Eleinte „csak” 10 tonna gabona gyűlt össze, ma már 1100 tonna gabona jut el százezer rászorulóhoz, tízezer gazda jóvoltából.

Köszönet mindenért

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke rövid beszédben fejezte ki háláját a gazdáknak és gazdasszonyoknak a fáradhatatlan munkáért és azért, hogy őrzik, művelik a földet, a haza egyik legfontosabb kincsét. „Azt is meg szeretném köszönni, hogy nem engednek az ipari lobbinak, amely minden négyzetmétert leaszfaltozna, és nem engednek azoknak a sötétzöldeknek sem, akik még a gyomot sem tépnék ki a vetemény közül” – mondta.

A gazdák és politikusok szoros kapcsolatának fontosságáról, a problémákról és a közelgő választások tétjéről is szólt Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának képviseletében. „Székelyföldért minden nap kell harcolni. Mikor, milyen eszközzel? Ma a búzaösszeöntéssel, holnap a parlamentben. És nézzék meg, hogy az egyik legnagyobb problémánk itt, Székelyföldön, ami a gazdatársadalmat gyéríti, az a vadkárok ügye” – mutatott rá, hozzátéve, hogy szoros együttműködéssel ebben a kérdésben is sikerülhet áttörést elérni.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke nem tudott megjelenni az eseményen, üzenetét Szabó Árpád tanácsos tolmácsolta. Mint mondta, ez a program összeköti a Kárpát-medencei magyarságot, úgy teljesedik ki, hogy mindenki hozzáad. Maga a földművelés ugyanakkor áldozatos és kitartó munka, a vetéstől kezdve a betakarításig minden lépésben ott van az ember keze és hite. „A kenyér több mint egy egyszerű élelmiszer. Az összeöntött búza pedig nemcsak a mindennapi kenyér alapja, hanem a közös munka és a közös erőfeszítés jelképe is” – fogalmazott.

Megáldották a búzát és a kenyeret

A búzaösszeöntés mozzanata jelképezte a nemzeti egységet, ugyanis a székelyföldi megyék székeit, településeit képviselők egyenként öntötték bele a fonott szuszékba a felajánlott terményt. Mindezt szimbolikusan tették ugyan, de a mondanivaló ereje így is érezhető volt. Elsőkként Jakab István és Kelemen Hunor, majd a megyeitanács-elnökök öntötték a zsákok tartalmát a szuszékba, de rövid időn belül a színpad teljesen megtelt a különböző népviseletekben díszelgő hozzájárulókkal.

Az ünnep zárásaként Kedves Tibor római katolikus plébános szentelte meg az összetartozást jelképező kenyeret és az összeöntött búzát. A nap folyamán a zenei aláfestést a Finom zenekar biztosította, a kulturális műsorért a Kincskereső Néptánccsoport felelt.

Fotó: Tuchiluș Alex