Múlhat-e az orvos lelkiismeretén a terhességmegszakítás?

Bár Romániában a törvény nem tiltja a terhességmegszakítást, a szolgáltatás egyre nehezebben elérhető úgy az közkórházakban, mint a magánklinikákon – állítja egy nemrég közzétett kimutatás, amely Kovászna megyét vörös, azaz szinte elérhetetlen kategóriába sorolja. A kutatás azonban nem szól arról, milyen terhet róhat a beavatkozás az azt elvégző orvosokra, nem terjed ki a családtervezési hálózat gyengeségeire és a szexuális nevelés hiányára. Háromszéki kórházakban érdeklődtünk a procedúráról, az abortusz elérhetőségéről, és arról, miként viszonyulnak hozzá a nőgyógyász szakorvosok.

Újabb kutatás eredményeiről számolt be március elején a Független Bábák Egyesülete (AMI), amely a romániai nők, anyák, családok és gyermekek támogatására jött létre tíz évvel korábban. A 2023 novembere és 2024 márciusa között végzett felmérés szerint a kutatásba bevont 176 közkórház 80 százaléka nem végez abortuszt, vagy nem volt elérhető a felméréskor. Ezenkívül számos más, betegek által tapasztalt akadályt is megneveznek, köztük az eljárásért kifizetendő magas költségeket, az orvosi visszautasítást és a hanyag utókezelést.

Így szólnak a szabályok

Az eredményekről beszámoló sajtóközleményben emlékeztetnek, hogy a törvény a várandósság 14. hetéig engedi meg az orvosi beavatkozás útján végzett, kérésre történő abortuszt, gyógyszeres kezelés esetén pedig az orvosi irányelvek ajánlásai és a betegtájékoztatóban foglaltakkal 9 hetes határértéket írnak elő. A román büntető törvénykönyv 201. cikkelye szerint büntethető az a személy, aki a beavatkozásra nem megfelelő egészségügyi intézményben (kórházban, kabinetben), szakorvosi végzettség és orvosi engedély nélkül végez abortuszt. A törvény arról is rendelkezik, hogy a 14. hét után csak súlyos indokkal lehet megszakítani a várandósságot: amennyiben az veszélyezteti az anya életét, illetve amennyiben a magzat olyan fejlődési rendellenességgel rendelkezik, amely összeegyeztethetetlen a méhen kívüli élettel.

Fontos azonban hozzátenni, hogy Romániában bármely orvos megtagadhatja a kérés alapú terhességmegszakítást, méghozzá magyarázkodás nélkül, az orvosi etikai kódex 125. cikkelyének megfelelően. Az AMI kimutatása szerint Romániában a szülészet-nőgyógyászati osztályokkal rendelkező, kutatásba bevont közel ezer állami és magánkórház 57,5 százaléka nem végez megszakítást. Ami a székelyföldi adatokat illeti, a felmérés szerint Kovászna megyében a legnehezebben hozzáférhető a kérésre történő terhességmegszakítás: kilenc egységet kérdeztek, melyek közül három nem végez, három nem válaszolt, kettő csak a nyolcadik hét előtt vállal gyógyszeres-, és a tizenharmadik hét előtt orvosi beavatkozás útján történő abortuszt.

Változóak a lehetőségek

A kutatás székelyföldi eredményeiből kiindulva, a háromszéki városok közül Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton érdeklődtünk a terhességmegszakítási lehetőségekről. Mint kiderült: az eljárás nem teljesen elérhetetlen, amennyiben a nő meghozta a döntést, van hová fordulnia.

A Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának főorvosa, Szász Szabolcs kérdésünkre elmondta, az intézményben heti négy alkalommal, csütörtök kivételével minden nap lehet időpontot kérni a terhességmegszakításra, miután a páciens beszerezte a családorvostól igényelhető küldőpapírt. Ami az anyagiakat illeti, a beavatkozást 300 lejért végzik el, azonban a valós költség még közkórházakban is jóval több az igénylő által befizetetendő összegnél, tekintve a szükséges eszközök árát és a személyzet alkalmazásának költségeit. Magánklinikák esetében az ár a beavatkozás nagyságrendjével arányosan nő.

A Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban szintén hozzáférhető a kérésre történő terhességmegszakítás. András Páltól, a szülészet-nőgyógyászat osztályvezető főorvosától megtudtuk, hogy heti egy alkalommal, péntekenként végeznek ilyen eljárást, az utolsó menstruációtól számított negyedik hétig. Ezt 250 lej kifizetése ellenében teszik meg, de tudomása szerint magánklinikákon az összeg jóval 1000 lej fölé is ugorhat. A szakember szerint havonta körülbelül húsz személy fordul ilyen kéréssel a megyei kórházhoz, ám így is megállapítható, hogy Háromszéken csökkent az abortuszra jelentkező nők száma.

Az Erdővidéken élő 25 ezer embert ellátó, Baróti Városi Kórháznál érdeklődve egyenes választ kaptunk: az intézményben nem vállalnak abortuszt. A részletekről Huszár Hajnalka nőgyógyász főorvos beszélt, aki szerint a baróti kórházban nincsenek megteremtve az előírásoknak megfelelő körülmények, például nincs állandó altatóorvosuk, ugyanakkor az orvosnő maga is elutasítja a kérésre történő terhességmegszakítást, lelkiismereti és orvosi okokból is.

Nagyon is lehet lelkiismereti kérdés

Az orvosok többsége szerint az abortusz elvégzése jelentősen függhet az illető személy lelkiismereti, vallási, etikai nézeteitől. A Baróton gyógyító Huszár Hajnalka például tűzoltásként tekint az abortuszra, a tájékozatlanság hozadékának véli, amiért sokszor nem az érintett nő, hanem elsősorban a családtervező központok, krízisközpontok, szexuális nevelési programok hiánya a felelős. Ugyanakkor vallja, hogy nem a halálra, hanem az életre esküdött fel pályája kezdetekor.

András Pál főorvos szerint ugyan a megyei kórház nem utasítja el a betegeket, de egyetért abban, hogy minden szakembernek joga van dönteni a beavatkozás elvégzése vagy elutasítása között. „Főleg vallásos okokból kifolyólag nagyon sok kolléga nem végez terhességmegszakítást” – magyarázta.

A kockázatokról

A kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi kórház nőgyógyászati osztályainak főorvosai egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a megszakításra jelentkezett páciensek csak napos beutalást kapnak, ami azt jelenti, hogy komplikáció hiányában pár órán belül szabadon távozhatnak a kórházból.

Ugyan a kutatás nem tért ki az orvosi javallatra történő megszakításra, a megkérdezett orvosoktól ebben a témában is érdeklődtünk. „Az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenesség, magzati malformáció esetén van igazán orvosi javallata a megszakításnak 24 hetes korig, de kérésre történő abortusz az országban 14 hétig végezhető legálisan. Ha a terhesség meghaladja a 24 hetet, onnantól szülésnek számítjuk” – tisztázta Szász Szabolcs szülész-nőgyógyász főorvos.

„A magzati genetikai rendellenességek súlyosabb formái már az első trimeszterben felfedezhetőek nem invazív prenatális teszttel, ultrahanggal. Az általunk tapasztalt leggyakoribb rendellenesség a Down-kór” – nyilatkozta András Pál főorvos. Mint mondta, a várandósnak ezesetben is joga van döntést hozni a megszakításról, vagy kihordásról, akár csak más rendellenesség felfedezése esetén. Ugyanakkor amennyiben az anya élete veszélyben van, bármikor meg lehet szakítani a terhességet.

Tűzoltás helyett megelőzés

„Egy hölgynek joga van eldönteni, hogy anya lesz vagy sem. De ha azt a döntést vállalja, hogy párkapcsolatot létesít, akkor számolni kell a következményekkel. Ha ezt felelősségteljesen vállalják, akkor nem kell tartani a nemi úton terjedő betegségektől, sem a nem kívánt terhességtől. Ehhez viszont gyökerétől kell nevelni a virágot” – fogalmazott Huszár Hajnalka főorvos, akinek meggyőződése, hogy a megoldás a felvilágosításban rejlik. Kihangsúlyozta, a fiatalkorúak felelősségteljes szexuális életre való nevelésénél kell kezdeni, ugyanakkor támpontokat is kell adni, hiszen „baleset” esetén is van lehetőség sürgősségi fogamzásgátlásra gyógyszertárban kapható készítményekkel, amelyek kíméletes módon óvnak a nem kívánt terhességtől, szemben a művi módszerekkel. „Amikor baj van, lépünk, de a tűzoltás nem megoldás. A megoldás hosszútávú, több embercsoportot felölelő procedúra, amibe be kell vonni fiatalt, időset, családot, ismerőst, egyházat, orvost egyaránt” – mondta a szakember.

Felidézte, hogy Baróton az 1990-es években naponta akár 15 nőgyógyászati kürettel (méhkaparással) végzett abortuszt is elvégzett, nem volt választása. „Nem hit kérdése a dolog, hanem másképp kell a problémát kezelni” – nyilatkozott. Szerinte a nőknek bátran kell kérdezniük, már csak a terhesség gyanújának felmerülésekor nőgyógyászhoz, bábához, családtervezési központhoz kell fordulniuk, és amennyiben erre lehetőség van, kérjenek segítséget, fogamzásgátlási tanácsot.

Huszár Hajnalka szerint a legtöbb orvos inkább a megelőzésben partner, de találni a megyében olyan szakembert is, aki végez kérésre történő megszakítást, még a lelki tusa árán is. Abban azonban vélhetően mindenki egyetért, hogy szemléletváltással elkerülhető lenne a beavatkozás. Hozzátette, a fogamzásgátlással a nemi élet minősége is javítható, ami hozzájárul ahhoz is, hogy a jövendő nemzedéket egészséges, kiegyensúlyozott szülők neveljék.

Amit a felmérésben alig-alig elérhetőnek vázolnak, a gyakorlatban valójában hozzáférhető még akkor is, ha nem mindenhol vállalják – legalábbis Háromszéken. Az AMI szerint több ezer lejes összegekért végeznek manapság abortuszt, magánrendelőkben akár a 4800 lejt is elérheti az érték, de ez nagyban függ a magánklinika szolgáltatásaitól és elhelyezkedésétől. A közkórházakban jóval alacsonyabb összegért is igényelhető a beavatkozás. Az orvosokkal való beszélgetések során körvonalazódott, hogy a terhességmegszakítás terhe a páciens és a szakember vállát is nyomja, a lelki következményekkel pedig mindkét félnek számolnia kell. Bár Háromszéken némileg csökkent az abortuszt igénylő nők száma, a családtervezési rendszer széleskörű kiépítésével és felvilágosítást célzó programok elindításával a születésszabályozásnak egy jóval kíméletesebb, hatékonyabb formája lenne elérhető.

Fotó: Freepik