Munkát találni a fogyatékkal élők számára? Vannak jó tapasztalatai a speciálismunkaerő-közvetítőnek

Kilenc szellemi vagy testi fogyatékkal élőnek sikerült munkahelyet találnia a sepsiszentgyörgyi Ergon irodának tavaly. Egy munkavállaló számára az elhelyezkedés nagy elégtétel, de a munkaadónak is hosszútávú nyereség lehet.

A sepsiszentgyörgyi Ergon Iroda hivatalosan akkreditált speciális munkaerőközvetítő, információs és tanácsadó központ fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyeknek, tavaly óta pedig a hátrányos helyzetűeknek is segít munkát találni.

A Diakónia Alapítvány által működtetett sepsiszentgyörgyi Írisz Házban működő iroda eddig is hatékonyan segített az elhelyezkedésben a szellemi vagy testi fogyatékkal élőknek. Tevékenységének hátterét a 2006/448-as törvény biztosítja, amely szerint az 50 főnél többet foglalkoztató cégek, vállalkozások alkalmazottainak 4 %-a a sérültek közül kell kikerüljön (tehát egy 50 fős cégnél két személy). A jogszabály alternatívaként felkínálja, hogy ha a cég nem tud két személyt foglalkoztani, akkor egy személyt alkalmazzon, egynek pedig a bruttó munkabérét fizesse be az államkasszába. Ha ez a megoldás sem tetszik, akkor viszont a fogyatékkal élőket alkalmazó védett műhelyeket kell támogatni termékeik megvásárlásával.

Ezeket az előírásokat sok cégtulajdonos büntetésként értelmezi, legtöbben csak muszájból tesznek eleget annak a törvényi kötelezettségüknek, hogy a speciális munkaerő által is betölthető posztokat bejelentsék az Ergon irodának. Az elmúlt hónapban azonban több mint 20 megkeresésük volt a megyében működő vállalkozások vezetőitől, hogy ténylegesen szeretnének segíteni egy sérült személyen azzal, hogy felveszik egy számára is megfelelő munkahelyre – közölte Deák Attila, az Ergon irodavezetője.

Az Ergon a kétoldalú egyeztetés folyamán felméri, milyen munkára alkalmas egy sérült személy, milyen támogatásra lenne a szüksége a munkahelyen – néha ugyanis akár több hónapig is mentorálni kell az illetőt — de pszichológus és a mediátor segít a fogadó munkaközösségnek és a munkavállalónak is az alkalmazkodásban. Utóbbinak segítenek a beszokási időszakban, monitorizálják a munkavégzését és együttműködését a kollektívával.

A „speciális munkaerő” ritkán alkalmazható 8 órára, legtöbbjük 4 vagy 6 órás programmal dolgozik, az orvosi véleményezéstől függően. Az azonban már többször bebizonyosodott, hogy ha egy fogyatékkal élő a betanulási időszak után megtalálja a helyét a munkaközösségben, nő az önbecsülése, megbízható, lojális munkaerővé válik, akivel hosszú távra lehet tervezni – mondta az irodavezető. A közelmúltban például sikeresen elhelyezkedett előkönyvelőként, adatkezelőként egy mozgási nehézségekkel küzdő, de szellemileg ép személy, míg egy enyhe szellemi fogyatékkal élő egy pékségben találta meg a helyét, ahol a polcokat rakja, a kenyérhéjat veri le. A Bertis cég üzletében is hosszú ideje dolgozik egy árufeltöltő, Kovászna városában pedig egy hölgyet eladóként alkalmaztak. Ott még többeknek lenne szükségük munkahelyre, a Diakónia által fenntartott használtruha-kereskedés, amelyben többen is dolgoztak, nem bizonyult fenntarthatónak.

Jelenleg a munkaerőközvetítő várólistáján hét személy van, akivel már elindult egyfajta együttműködés, megtörténtek a felmérések, az Ergon pedig igyekszik a munkakeresőket a számukra legmegfelelőbb helyre kiközvetíteni. A sepsiszentgyörgyi Valdek már hagyományosan alkalmaz megváltozott munkaképességűeket, fogyatékkal élőket, jelenleg egy árapataki asztalosműhellyel is tárgyalnak, nyújtott helyzetképet Deák Attila irodavezető.

Címlapfotó: 123RF