A 2019–2020-as tanév sem indult zökkenőmentesen. Számos új rendelkezés szerint folyik a tanítás, de más gondokkal is szembe kell nézni a pedagógusoknak, diákoknak és szülőknek. Az idei beiskolázásról, gondokról és tervekről Kiss Imre főtanfelügyelővel beszélgettünk.
– Milyen tervekkel kezdte az új tanévet, melyek a legfőbb kihívások?
– Minden új tanév egy kihívás, újdonságot hoz, új embereket, diákokat. Sajnos a gondok a régiek, sőt újak is társulnak. Tavalyhoz képest csendesebb volt az iskolakezdés, a tanítónők körüli állásgondokat megoldottuk. Viszont van néhány új kezdeményezés, amit már mindenki ismer. A legfontosabb ezek közül a 9. osztályba való felvételi módszertana, vagyis, hogy nem indíthat 9. osztályt az az iskola, ahol nem ment át senki az érettségin.
– Van-e olyan iskola a megyében, amely az új rendelkezés szerint nem indíthat majd 9. osztályt, mert senki nem ment át az érettségin?
– Ez a rendelkezés a beiskolázást szabályozza, de meg is nehezíti. Tény, hogy nem szabadna egy mérés eredményére hivatkozni, és arra rendeletet kibocsátani. Ha alapos felmérést végeznénk az elmúlt öt év eredményeiről, és így születne döntés, elfogadható lenne a rendelet. Az lenne a legjobb, ha már eleve egy alapos pályaorientáció után mennének a diákok 9. osztályba, saját képességeik szerint. A diákokat nem meggyőzni kell, hanem felmérni, hogy mire van hajlamuk és akkor jó szakemberek lennének, kudarcélmény nélkül. A megyénkben amúgy egyetlen iskolát sem érint az új rendelkezés, annak ellenére, hogy több román hírportál említette a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakiskolát.
– Hogyan lehet népszerűbbé tenni a szakoktatást?
– Rengeteg szó volt már a szakoktatás visszaállításáról, és ez egy nagyon nehéz folyamat. Nem látom én sem az alagút végén a fényt. Helyenként születtek megoldások, például a duális képzés, ami egyfajta áttörést eredményezhet, főleg ott, ahol a régió magas ipari fejlettséggel rendelkezik. A pénzügyi ösztönzés sem utolsó, és az elhelyezkedési lehetőség is biztosított. Kovászna megyében is vannak ilyen kisebb létszámú osztályok, és jó az együttműködés a cégek és a diákok között. Sokszor azonban a diákok és szülők hozzáállásával van baj, az ösztöndíj és munkalehetőség ellenére is visszakoznak. Különbséget kell tenni a trendi szakmák között is, és azokra kellene összpontosítani, amelyekre igény lenne. A fiúk autószerelők, a lányok fodrászok lennének, és ezzel ki is merülnek az igények, de a másik oldalon ott van a piac jajveszékelése is, mert nincsenek hegesztők, vízgázszerelők, kőművesek. Erre azonban a mai nyolcadikat végzett diákok nem hajlandóak.
– Mekkora az iskolaelhagyás a megyében, mind a diákok, mind a pályát elhagyó tanárok részéről?
– Ez egy rendkívül összetett folyamat, hétköznapi értelemben, az a diák, akit beíratnak iskolába, de nem jár, iskolaelhagyónak számít, viszont az is, aki többször bukik, és már nem iratkozhat vissza, csak esti osztályba. Évente Háromszéken mintegy 700 ilyen esetről tudunk, főleg az olyan falvakban fordul elő, ahol nagyobb roma közösség él. A tanárok pedig nem hiányzás miatt lesznek iskolaelhagyók, hanem elsősorban anyagi megfontolásból választanak más pályát, vagy kérnek fizetetlen szabadságot.
Rendszerint egy évet maradnak távol, ezt biztosítja a tanügyi törvény, de vannak, akik visszatérnek a katedrához. Évente mintegy 30 tanár kér ilyen szabadságot, de azt nem kötelességük tudatni, hogy mit fognak csinálni. A hiány megmutatkozik, idén 370 állás volt betöltetlen a tanév elején, ami azt jelenti, hogy a mobilitási szakasz után és a versenyvizsgák után is, szeptember elején még mindig számos állás maradt üresen. Erre a közel négyszáz állásra 180-an jelentkeztek, de nem foglalták el még ezt sem. A betöltetlen állásokat az iskola leosztja a meglévő tanerőknek, de folyamatosan hirdetjük a különböző katedrákat.
– Számos kérdés foglalkoztatja az olvasókat, az egyik ilyen a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium órarendjének változása. Végleges az, hogy fél 9-re járnak a diákok ezekben az iskolákban, és mi erről a tanfelügyelőség álláspontja?
– Nem a tanfelügyelőség hatásköre az iskolák órarendjének kialakítása. Egyetlen megkötés van, hogy az előkészítősök nem kezdhetnek 8 óránál korábban. Meggyőződésem, hogy kellő körültekintéssel és széleskörű konzultáció után hozták meg ezt a döntést, és ez az órarend nem egyedülálló az országban. Ugyanakkor két nagy hátrányról beszélhetek ez ügyben: a betanító tanároknak vagy azoknak, akiknek más iskolában is van töredékállásuk, nagyon nehéz a csatolás a szünetek megváltoztatása miatt.
Ugyanakkor a délutáni órarend is felborul, mert nem lehet áttenni a tevékenységeket, edzéseket, próbákat a Mikó órarendje szerint. Ez veszteséggel jár, a gyerekek kiesnek bizonyos eseményekről, de lehet áthidaló megoldást találni. A tanfelügyelőségre nem érkezett jelzés ezzel kapcsolatosan egyetlen szülőtől, szülői bizottságtól sem, de valószínű, hogy keresnek megoldást az iskolákban.
Imruska tegyel fel hirdetest