Nagy bajban a turizmus

Visszamondott szálláshelyek, lemondott külföldi kirándulások, bezárt vendéglők, bárok, kávézók és kocsmák. Ilyen helyzetbe emberemlékezet óta nem került a turisztikai ágazat, amely az egyik legérintettebb a koronavírusos kényszerintézkedések miatt. Daragus Attila, az Országos Faluturizmus Szövetség (Antrec) alelnöke szerint a turizmusban érdekelt vállalkozások a biztos csőd irányába tartanak.

– Köztudott, hogy az ember akkor megy el lazítani és kirándulni, amikor otthon rendbe tette a dolgait. Most az a helyzet, hogy otthon baj van mindenkinél, a koronavírus minden területre beférkőzött, de legjobban a turizmust és a vendéglátást sújtotta – érzékeltette a gondokat a panziókat működtető Daragus Attila. „Jelenleg, a szükségállapotra való tekintettel, minden foglalás vissza van mondva, ez külföldre és belföldre egyaránt vonatkozik. Mi több, már most jelzik – hogy bár az ortodox húsvét nagypéntekén lejárna a szükségállapot –, hogy nem is fognak érkezni belföldi szállóvendégek. Nullában megyünk, bevételünk nincs, a személyzetet fizetjük. Biztosra kijelenthetem, hogy a csőd felé tartunk, ugyanis idén nem lehet turizmusról beszélni” – magyarázta.

Az alelnök utazási irodát is üzemeltet, ami szintén gondokkal küszködik. „Elég sok foglalás volt, az emberek kifizették az előlegeket. A pénzt vissza kell adni, mert egyszer lecseng ez a vírusos probléma, és a becsületünk a legfontosabb. Mivel újra kell majd építeni az egész turisztikai ágazatot, az bizalom nélkül nem fog működni” – mondotta. Szerencséjük a szerencsétlenségben, hogy a vesztegzár egyetlen kliensüket sem találta külföldön, ugyanis a hazautaztatást ők kellett volna megoldják, ami a körülményekre való tekintettel szinte lehetetlen lett volna, rengeteg repülőjáratot töröltek.

Hogyan tovább?

Elég szomorú a helyzet – vélekedik a szakember, aki szerint a kialakult helyzet nemcsak Székelyföldön, hanem világszinten is érezteti a hatását, bajban vannak a nagy komplexumokat üzemeltető cégek is, hiszen az alkalmazottakat meg kellene tartani, de tartalékkal kevesen rendelkeznek, a bevétel pedig nulla. Segítséget a kormánytól várnak, hiszen az ágazat másként teljesen összeomlik, az emberek szétszélednek, nélkülük pedig nincs szolgáltatás. A szolgáltatási szektorban pedig sokan dolgoznak: míg Bálványosnak mindössze három állandó lakosa van, addig több mint 150 személy van alkalmazásban panzióknál, hotelekben. Daragus szerint komolyabb gondokkal szembesülnek azok a települések – például Kovászna vagy Brassópojána –, ahol a lakosság jelentős része a turizmus után él meg. Csapást jelent az is, hogy a vendéglők is bezártak, így minden kisebb-nagyobb cég bajba kerül. Ez maga után vonzza a beszállítókat is, hisz sok második vonalbeli cég él a vendéglátás után – magyarázta. „Szállítócégek, állattenyésztők, mezőgazdaság, pékségek, italárusok – mind veszteséget szenvednek. A turizmus nem egy olyan ágazat, mint az elektronikai ipar, hogy van egy hűtőszekrényem, és az holnap is pont annyit ér a raktárban, mint ma. Periódusok vannak, a szolgáltatásra csak bizonyos időszakban van szükség, a bevétel pedig idénytől idényig elegendő. Ez most megszűnt” – summázott.