Nagy munkálat a kantai rendháznál

Tegnap Bokor Tibor polgármester, Fejér László Ödön szenátor és a kivitelező cég vezetősége a kantai minorita rendháznál tartott kihelyezett sajtótájékoztatót, aminek során az épületben zajló munkálatokat is alkalmunk volt megtekinteni. A felújítás jól halad, sok mindent sikerült megoldani, de az ingatlannak még mindig vannak veszélyes részei.

A 300 éves épület udvarán tartott sajtótájékoztatón Szőcs Gyula mérnök, a felújítást végző Conico Rt. vezérigazgatója ismertette a fő tudnivalókat. Kifejtette: hivatalos építkezési engedéllyel csak július óta rendelkeznek, hogy azt megszerezhessék, a helyi, a megyei önkormányzat és Felsőháromszék szenátorának a közbenjárására is szükség volt. Annak birtokában dolgoznak, erősítik a falakat, távolítják el az építési hulladékot.

A mérnök kifejtette: munkájuk nem egyszerű, mert az épületnek a szárnyai különböző időszakokban voltak felépítve, úgy, ahogy akkoriban pénz került, így alakult ki a mostani, belső udvarral is rendelkező téglalap alakú épület, melynek a műemlékvonatkozású felújítási terveit a csíkszeredai Tövisi Zsolt tervező készítette el, míg a statikai megerősítési projektet a sepsiszentgyörgyi Bodor Csaba dolgozta ki. „Az elképzelés nem csak az, hogy az épületet a lehető legeredetibb állapotába tudjuk visszahelyezni, hanem funkcionalitást is adjunk számára. Több szakaszra oszlik fel a felújítási folyamat, első szakaszban feltérképeztük az épületet, minden repedést rögzítettünk, lebontódik a vakolat kívül-belül. Második lépés a statikai vizsgálat, majd a megerősítés következik, ezek a munkafázisok esetenként párhuzamosan zajlanak” – magyarázta az egyszerűsített munkafolyamatot Szőcs Gyula – ezt a későbbiekben meg is nézhettük.

Leszakadt boltívek, kidőlő falak

Az épületben lépten-nyomon támaszokkal, feldúcolt boltívekkel találkoztunk. Laikus szemlélődőnek fel sem tűnik, hogy milyen veszélyes volt az épület eddig a járókelők számára, sőt, a kivitelezőket is meglepte, amit találtak. Az épület legszebb része, a boltíves étkezde most már alá van dúcolva, a rendkívül alacsony pince ki van takarítva, igaz, csak kétrét görnyedve lehet bejutni, nem klausztrofóbiásoknak való hely. A legérdekesebb része az épületnek az emeleti része, ahol fény derült arra is, hogy mi lepte meg a felújítókat. A hatalmas boltívek gyakorlatilag csak díszítő elemek, tartó szerepük nincs! Az épület külső falát – amin csak most látszik, hogy mennyire meg volt dőlve – így a padláson átfutó betonhuzalok és a sarokrészek tartották. A boltíveket gyakorlatilag formaságból építették fel, és hogy a helyzetet súlyosbítsák, a padlásdeszkákig építési szuvattal (fával, homokkal, kaviccsal stb.) töltötték fel, amiket most eltávolítanak. Időközben megépült egy olyan elem is, ami a külső falat tartja, a későbbiekben a boltívek is megerősítést kapnak injektálás révén.

A kivitelezők elmondták: a falakon szintén injektálást eszközölnek, ami az egész struktúrát átjárja, így teljesen szilárd anyag keletkezik.

Jó tudni, hogy az épület nem csak hanyagság miatt került a jelenlegi állapotába, több tényező szerencsétlen találkozása okozta a mai, de egyre jobban felszámolás alatt levő állapotot. Egyik a közelben levő Torja-pataka, amely miatt az alacsony pince (csak az első szárny alól 36 teherautó szemetet szállítottak el!) folyamatosan vízzel volt tele, ami az alapot rongálta. Ezt drénrendszerrel oldották meg, az alagsor most már teljesen száraz. A földrengések is megrongálták az épületet, ami nem használt a hol téglából, hol kőből toldozott-foldozott falaknak.

A felújításnál több mindenre törekednek. Egyrészt minden teremben le voltak fényképezve a stukkók vagy más díszítőelemek, azok úgy kerülnek majd vissza. Érdekes, hogy csak olyan anyaggal vakolnak majd, amit eredetileg használtak (pl. nem használnak cementet), de még a nyílászárókat is olyan manufaktúráktól rendelték, amelyek az eredeti minta alapján készítik el az ablakokat és ajtókat.

A legnagyobb kihívás: a pénz

Természetesen nem lehet elmenni a mai világot alapjaitól mozgató pénz mellett sem, hiszen az épület hárommillió euróból újul meg. Bokor Tibor polgármester kifejtette: 2014-ben egy baráti társaság kezdeményezte az épület megmentését és azt, hogy élettel töltik meg, Böjte Csaba gyermekeinek adnak benne helyet. „Meggyőződésem, hogy jó kezekbe került az épület, időben befejezik a felújítást, hogy régi pompájában, hasznosan tudjuk átörökíteni az utókor számára” – fogalmazott az elöljáró.

Fejér László Ödön szenátor felelevenítette: Nagy Mózesnek köszönhető a kantai iskola, és ma egy másik ferences testvér, Böjte atya az, akinek köszönhetően az épület megújul. „Ezelőtt 5 évvel Lemhényben megígérte, hogy mellénk áll és megvalósul ez a terv. Ennek emlékére lesz is egy gyalogtúra, szeptember 29-én Esztelnekről gyalog megyünk el majd közösen a lemhényi búcsúra, ahol fél évtizeddel korábban az épület sorsát megbeszéltük. Számomra az is nagy ajándék lesz, hogy negyvenéves érettségi találkozómra elkészülhet ez az épület, ugyanakkor jövőben a kantai alma mater 340 éves születésnapját ünnepli. Ezek tudtával ennél szebb ünnepséget nem tudok elképzelni. Ismét köszönetet mondok Böjte atyának, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek és Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének, hogy a rendház sorsát szívükön viselték” – summázott a szenátor.