Nagyon sokat kell még fejlődni a trágyatárolás és -hasznosítás terén

A trágya kezeléséről még sok tanulnivaló van Romániában, ugyanakkor nagyon sok a tennivaló a környezetvédelem, különösen a talajvizek tisztaságának megőrzése, a trágya és a növényvédő szerek kezelése terén. Ezen a területen finanszírozott beavatkozásokat a Világbank. Ennek módjáról tudhattunk meg többet annak azon a szerdai találkozón, amelyre a projekt lezárása alkalmából hívta meg a felelős személyeket, intézményeket a környezetvédelmi minisztérium. Kovászna Megye Tanácsának gyűléstermében a pályázat menedzseri csapata Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter jelenlétében vázolta az elért eredményeket, valamint a hátralékokat.

„Azt tűztük ki célul, hogy az eddig megvalósított és ezután megvalósítandó terveink által a »legzöldebb megye« legyünk az országban” – mondta el az esemény bevezetőjében Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. A résztvevők szerint ilyen volt az a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó, újító jellegű kezdeményezés is, amelynek részeként támogatták a községi trágyalerakó helyek létesítését.

Annak ellenére, hogy a kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, ezt a projektet eredményesnek minősítette Tánczos Barna, volt környezetvédelmi miniszter, mivel sok gazda épített magának saját trágyatárolót, ezáltal is kevesebb trágyalé jutott a talajvízbe. Viszont sok tennivaló van még a közeljövőben ezen a téren, ugyanakkor a növényvédő és gyomirtószerek alkalmazása is sok kívánnivalót hagy maga után. Új, világbanki finanszírozással fogják a gazdák körében tudatosítani a lehetséges ártalmakat, illetve a helyes gyakorlatot oktatni.

A községi trágyalerakóhelyek építését a továbbiakban az Országos Helyreállítási Alapból finanszírozzák.

„Ezekkel a projektekkel kicsit sikerült közelebb hozni egymáshoz, összehangolni a környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztérium cselekvési terveit, korábban ugyanis a két intézmény között gyakorlatilag nem volt kommunikáció, egyeztetés, ezért is különböző irányokba fejlesztették a gazdaságokat” – emelte ki Tánczos, hozzátéve, hogy az eszköztámogatások közül például teljesen hiányoztak a környezet védelmét szolgáló berendezések, műszerek.

Mihai Constantinescu, a most lezáruló, trágyalerakók építését szolgáló 48 millió eurós finnaszírozású projekt menedzsere elmondta, hogy eddig 200 trágyalerakót létesítettek, és további 306 építésének támogatására van igény.

A talaj nitrátszármazékokkal való szennyezése miatt az ország 732 helységében gyakorlatilag nincs iható víz – ezt bizonyítja az a 6000 vízminta, amit elemeztek – de nemcsak az állati ürülék és a csurgalék miatt. A vizekbe kerülő nitrátszármazékok a csecsemők szervezetére nagyon káros hatással vannak, vérszegénységhez vezetnek, felhalmozódásuk a folyó- és állóvizekben azok algásodásához, oxigénszegénységéhez és elmocsarasodásához vezet. Az ammónia a levegőt is szennyezi, belélegzése allergiákhoz vezet, és a légkörbe kerülve rendkívüli mértékben erősíti a melegházhatást.

A közeljövőben a trágya felhasználása is sokkal nagyobb odafigyelést igényel, mert gyakorlatilag sokat kihordanak a mezőre a gazdák, de abból kevés hasznosul kellőképpen, a nitrogénnek körülbelül 40 százaléka nem a növényhez, hanem a talajvízbe vagy levegőbe kerül. Ez mindamellett, hogy problémákat okoz, veszteséget is jelent a gazdáknak, mert nem érik el az optimális termésátlagokat.

„A következő projekt célja, hogy növeljük a mezőgazdaságban a nitrogéntartalmú trágyák felhasználásának hatékonyságát. Azt tapasztaljuk, a farmerek megszokásból cselekednek, nincsenek tanácsadó szervezetek, akik segítségükre lehetnének, talán az utóbbi időben némi elmozdulás e téren. A mi munkák viszont csepp a tengerben: alig 10 ezer emberhez értünk el, ennél azonban sokkal több gazdálkodó van az országban” – fogalmazott a minisztérium szakértője.

Ha eddig nem fordítottak gondot a digitalizálásra, a jövőre elindítandó új, 60 millió euró összköltségvetésű projekt részeként új műszereket szereznek be és laborokat szerelnek fel, amelyekhez beszerzik a megfelelő programokat. Egy új irányban is elindulnak: 11 millió euróból 70 farm felszerelését támogatják 200 ezer és 1 millió euró közötti összeggel, ezekben pedig majd az ideális mértékben használják úgy a talaj termékenységének növelésére használt tárgyát, mint a növényvédő és gyomirtószereket, de az antibiotikumokat is.

Megfigyelik a gazdálkodás, az eszközhasználat költségeit és összehasonlítják a klasszikus mezőgazdasági, állattenyésztési gyakorlattal – részletezte Mihai Constantinescu.

A rendezvény után a minisztérium munkatársát a Kovászna megyei helyzetről is megkérdeztük. Mint megtudtuk, Háromszéken csak három községi trágyalerakó épült (Uzonban, Csernátonban és Szitabodzán), azonban nincs ok aggodalomra a talajvizek tisztaságát illetően, mert hegy- és dombvidéken több a csapadék, a víz nem időzik a talajban, nincs ideje az eutrofizációra, viszont innen a nitrátok – akár az Olt által – más vidékekre jutnak és ott okozhatnak problémákat.

Azonban, mint más megyékben is, a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazását Háromszéken is lehet hatékonyabbá tenni, ha a megfelelő talajtani vizsgálatok elvégzése után csak éppen a talaj minőségéhez alkalmazott megfelelő mennyiségben használjuk őket. Constantinescu szerint azonban a talajminták elemzését végző hivatal (Országos Talajtani és Agrokémiai Hivatal – OSPA) „nincs leterhelve a gazdák által beküldött mintákkal”.