Valóban, a matektanárok többsége kiugróan elitista, ez pedig állami iskolákban diszkrimináció.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ugron Szabolcs a Székely Mikó Kollégium matematikatanára. Most elit iskolában tanít, de több mint tíz éve van a tanügyben, és mikóújfalusi, nagybaconi, baróti diákok is voltak a keze alatt, van tehát összehasonlítási alapja.
– Az én osztályomban is 7,83 volt az osztályátlag és egyetlen tízes sem volt matematikából – a megkérdezett a tényekkel kezdi a beszélgetést.
– 2012-ben még volt egy nehezebbecske tétel, de azóta a mércét mind lejjebb eresztik. Idén ismét volt egy nehéznek nem nevezhető, de a megszokottnál kicsit fajsúlyosabb tétel, csak annyira, hogy egy közepes diák megkapta volna a 7-8-ast. Nehéz viszont a diákoknak a mértani feladatokban a bizonyítás (a logikus gondolkodás), ahol a bemagolt képleteket kell alkalmazni, ott könnyebben boldogulnak. Talán a motiváció, a hozzáállás hibádzik, mert mindenki külföldön képzeli el a jövőt és azt kérdezi, miért is kell neki ilyesmivel foglalkozni – vonja le a következtetést a matektanár, aki megcáfolja azt a felvetésemet is, hogy zsúfolt és nehéz a tananyag (hiszen mindig erre panaszkodnak a diákok és a tanárok).
– Teljes fejezeteket vettek ki a tananyagból, líceumban már nem is tanítanak mértant – mondja.
Ugron Szabolcs azt is sérelmezi, hogy már „szinte hülyének nézik a tanárt”, mindenki különórára járatja a gyermekét, a vizsgázóknak tartott felkészítőkre pedig alig jön el a diákok fele, pedig az iskolában is meg lehet tanulni a tananyagot. – Hiányzik a jó közepesek széles tömege, így nincs versengés sem az osztályokban – mondja a tanár, aki szerint ideje lenne, hogy a minisztérium az olyan komoly problémákkal foglalkozzon, mint a tanterv-módosítás, a példatárak, tanári kézikönyvek kibocsátása, ne csak a vakáció, a tanév beosztásával.
Utóbbi kijelentésével egyetért a Mikes romántanárnője, Rusznák Gabriella is, aki a képességvizsga után tanítja a középiskolásokat. Ő a helyzetet így látja:
– Magolnak a diákok, így elméleti kérdésekre meg tudnak felelni – már azok, akiknek céljuk van és tanulnak – de kommunikálni, egy délutánjukat elmondani ők sem. Így a korábbi különórák értelme is megkérdőjelezhető: azok ugyan a vizsgára felkészítik a diákot, de inkább a beszédet, kreativitást kellene fejlesszék. Ez például nagyon hiányzott a diákoknak, amikor azt a tételt kellett megoldaniuk az idei román nyelvi vizsgán, hogy egy olvasás közben történt dolgot meséljenek el. Ezt kicsit nehezebb volt értelmezni, de nem volt lehetetlen megoldani. De nem tanulnak a gyerekek, mert nem számít a jegy, 3-as románnal, 9-es magyarral bárhová be lehet jutni – mondja a tanárnő. A képességvizsga első négy kérdéséhez még csak a szöveget sem kellett elolvasni, aki tanult, annak ez nem volt nehéz (pl. hogy mire való a kötőjel).
Rusznák Gabriella szerint is ideje lenne, hogy a tantervben is tükröződjön, a 21. században élünk, le kellene számolni a régi szövegekkel.
– Jeleztük a módszertani napokon a szaktanfelügyelőnek, ő el is fogadta a nézőpontunkat, de hogy a felsőbb szinteken ki hallja meg, azt nem tudjuk. Ott már nagyon el vannak szakadva az iskola valóságától – vélekedett a tanárnő.
Valóban, a matektanárok többsége kiugróan elitista, ez pedig állami iskolákban diszkrimináció.
Bezzeg a mi időnkben, a mi dicsőséges, példás korunkban! A negyvenes-ötvenes generációnak érettségin segítettek.
Sajnos ez van exert a gyenge kepessegi mivel a gyerekeket ma mar csak a penz osztonzi es nem az almaik, vagyaik.
Ez a fejkotanak koszonheto ugyanis nem a minoseg szamit hanem a mennyiseg, minel tobb gyerek jojon a suliba es annal nagyobbak a fizetesek, AZ EGESSZ EGY NAGY BIZNISZ !!!
A házi feladatot nem a szülőnek adják, s tessenek a kötelességeikről gondolkozni, mikor hallom, hogy a lépcsőházi szomszédaimnál egyesek a gyerekeiknek pucolják a cipőit. Az ebédnél használt evőeszközöket csak az anyjuk tudja elmosogatni.
A fejkvóta nincs kapcsolatba a fizetéssel, csakis az osztálylétszám meghatározását célozza, melynek függvényében állapítják meg az iskolát illető anyagi alapokat. Az osztály – szülőbizottság megszavazta a hozzájárulás fenntartását, de néhány okos szülő azt gondolta, hogy a tanárok fogják eltenni azt a néhány lejt. Hangosan méltatlankodtak.
Ezek a tanárok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal….Mi az, hogy a szülő nem tudjas, megoldani a feladatokat? Hát mi a szülő, matektanár ?, azon kívül, hogy 2-3 jó tanuló szintjén gondolkodnak, a többi ne van ejtve, épp, hogy meg nem alázzák. Egy részt kényelmes nekik, aztán szeretik olvasni a díjakat, amit az a 2-3 gyerek elér a versenyeken, mit számít, hogy a többi 20-nak elment a kedve a matektől? Általában a tanároknak adok igazat, de a matektanításról tapasztalatból alakult ki ez a véleményem.