Nehéz a nyomvonalválasztás

Továbbra is borzolja a kedélyeket a Brassó–Bákó (A13-as) autópálya háromszéki nyomvonala, többek között az illyefalviakat is nyugtalanítja, hogy le kell mondaniuk a földjeikről. Ez ügyben az EMSZ helyi képviselői szombaton 11 órára falugyűlést hívtak össze a kultúrotthonba, melyre hivatalos Tamás Sándor megyetanácselnök, dr. Ráduly István prefektus, továbbá az országos infrastruktúra-kezelő társaság (CNAIR) regionális igazgatója és a szakminisztérium államtitkára is. A tiltakozók pártjára áll Fodor Imre polgármester is.

A megyébe Aldobolynál belépő autópálya-nyomvonal Berecknél lép ki Háromszékről, ez 76 kilométernyi sztrádát jelent. Nemcsak az illyefalviak, hanem a kilyéniek, szászhermányiak (pontosabban Vámoshíd–Podu Olt) is tiltakoznak, lapunk pedig korábban írt arról, hogy a szentkatolnaiak szintén petíció megfogalmazását fontolgatják. Ugyanakkor Szeben megyében is voltak hangos tiltakozások – tudtuk meg Elekes Róberttől, a brassói Út és Hídügyi Regionális Igazgatóság szóvivőjétől, aki készséggel állt rendelkezésükre, hogy elmondja: az autópálya nyomvonala nem változtatható meg. Ez egy hosszú távú stratégiai döntés, és az építkezési engedélyt pont azért bocsátja ki a minisztérium, mert helyi szinten mindenféle érdek befolyásolhatja a döntéseket.

Öt tervből egyet választanak

A procedúra szerint a megyei tanács által kiadott urbanisztikai bizonylatot megelőzően konzultáltak a polgármesterekkel, és megpróbálták úgy kiválasztani az útvonalat, hogy gazdasági-szociális szempontból az mindenkinek jó legyen. A polgármestereknek azért van titoktartási kötelezettsége ez ügyben – és a pontos nyomvonal még mindig nem ismert! –, hogy a telekspekulációkat megelőzzék, magyarázta Elekes.
Fodor Imre illyefalvi polgármester lapunknak elmondta, már a konzultációt követően (tehát a megyei tanács urbanisztikai bizonylatának kiadása előtt) megfogalmazott egy álláspontot arra vonatkozóan, hogy hogyan lenne jó Illyefalvának az autópálya-nyomvonal, ezt eljuttatta az autópálya-ügynökségnek és a megyei tanácsnak is.

– Nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, amikor egy nyomvonalat megterveznek – magyarázta Elekes Róbert. – Elsősorban azt, hogy ne essen útba sok lakóház, lebontandó ingatlan, ne akadályozzon uniós beruházásokat, ne vágjon át természetvédelmi területeken, régészeti lelőhelyeken, ne legyen biofarmok közelében, továbbá ne legyen észszerűtlenül költséges és nehéz a megépítése. A procedúra szerint mindig öt nyomvonalat terveznek, amiből végül a két legrealisztikusabb marad versenyben, ezeknek pedig általában a kombinációja valósul meg.

Félelmek, aggályok

Fodor Imre, Illyefalva polgármestere azt is kifogásolja, hogy a faluhoz túl közel, mintegy 200 méterre halad a nyomvonal. Ez teljesen törvényes, tudtuk meg, van olyan falu, amelyik fölött halad el autópálya (Marosbogát). Az embereknek attól sem kell félniük, hogy a pálya átjárhatatlan határ lesz, „nekünk kutyakötelességünk minden meglévő útnak folytonosságot biztosítani” – próbált további aggodalmakat eloszlatni a szóvivő.

Arra is rákérdeztünk, vajon az autópálya-építés során a nyomvonal melletti földeken a munkagépek rombolnak-e, de a megkérdezett megnyugtatott, a gépek kizárólag a nyomvonalban haladnak. Az autópálya szélessége 70 méter, maga az úttest tulajdonképpen hatszor 3,5 m (ennyi a sávszélesség), de ebben benne van még a sztráda mellett mindkét oldalon fenntartott karbantartási munkálatokra biztosított két mezei út is.

Az érintettek kisajátításra vonatkozó félelmeire rákérdezvén megtudtuk, éppen a másutt korábban megesett, építést megelőző gyanús tranzakciókból okulva nem az ún. piaci árat fizetik a tulajdonosoknak, hanem a közjegyzőknél az eladási iratokban szereplő árakhoz igazodnak (amelyek általában kisebbek, mint a ténylegesen kifizetett összegek), illetve minden zónára van egy minimális–maximális ár. Az sem kedvez a föltulajdonosoknak, ha nincs rendezett hagyatékuk, telekkönyvük a birtokaikat illetően.
Mindezek ellenére az autópálya (áldozatok árán) utat szokott nyitni a gazdasági fejlődésnek, amit azonban most még nehéz elképzelni a többségnek. És a kisebbségnek sem biztos, hogy jó a meglátása – mondta Elekes.