Nem látszik a fény az alagút végén: ezrek maradhatnak háziorvos nélkül

A háziorvosok egyharmada már elérte a nyugdíjkorhatárt Kovászna megyében, az utánpótlás viszont messze elmarad a szükségestől. A probléma nem új, és nem is csak egy forrásból ered: a családorvosi hivatás alacsony megbecsültsége miatt a fiatalok más szakirányt választanak. Aki mégis elszánja magát, annak a praxis megszerzése okoz nehézséget.

Országos szinten is egyre súlyosabb gondokkal kell megküzdenie az egészségügyi alapellátásnak, egyrészt a háziorvosok magas átlagéletkora, másrészt az utánpótlás hiánya miatt. Háromszéken olyan orvos is van, aki 80 évesen (!) fogad pácienseket, de olyan települések is léteznek, ahol egyáltalán nem rendel családorvos. Ágoston László, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője segített feltérképezni a helyzetet.

Az orvosok fele már meghaladta a 60 évet

Cikkünkben az igazgatóság által összeállított, 2023-as év végi felmérések adataival dolgoztunk, összevetve a hat évvel ezelőtti mutatókkal és az idei változásokkal. Kovászna megyében az egészségügyi alapellátást tavaly 89 háziorvos biztosította (kilenccel kevesebb, mint 2018-ban), ebből 52 városon és 37 vidéken. Három orvosi rendelő szűnt meg, négy jött létre az év folyamán.

A 89 orvosból a tavaly már 44-en betöltötték a 60. évet. Mi több, közülük 31-en a 67 évet is meghaladták (ez a szám 2024-ben 34-re nőtt). A közegészségügyi igazgatóság mérései szerint 2028-ig 44 orvos vonulhat nyugdíjba, miközben utánpótlás alig-alig érkezik, hiszen az elmúlt öt évben csak 9 új háziorvos állt Háromszéken munkába. 2023-ban a legfiatalabb 33, a legidősebb 79 éves városon, ezzel szemben vidéken 41 a legfiatalabb, 78 éves a legidősebb családorvos.

Pozitívan hatott, hogy 2019-ben az orvosok nyugdíjkorhatárát 65-ről 67 évre emelték, de a 2024-ben még így is 34 olyan háziorvos van a megyében, akiknek tevékenységét a Kovászna Közegészségügyi Igazgatóság és a Kovászna Megyei Orvosi Kollégium képviselőiből álló közös bizottság kell jóváhagyja a 2016-ból származó 113-as számú törvény alapján.

„Mit mond majd a tízéves találkozón, hogy családorvos lett?”

A probléma már nagyon régóta fennáll, a mögötte húzódó okok pedig összetettek. Ágoston László igazgató szerint az egyik indok az, hogy a családorvosi hivatást kevésbé értékeli az orvostársadalom. „Ha valaki »csak« családorvos lett, akkor az illető »nem ért el semmit, hiába tanult, nem valósította meg önmagát«. Sajnos ezt tapasztalom, pedig ez nem így van. A családorvosi hivatás egy szép szakma, amit lehet úgy is gyakorolni, hogy közelismerést érjen el az ember” – vélekedett a vezető.

Hozzátette: természetesen személyiségtől is függ, milyen irányba indul a fiatal, de minden esetben, így háziorvosként is fontos a folyamatos továbbképzés, nem szabad alábecsülni a szakma fontosságát. Ennek ellenére személyesen tapasztalta, hogy az orvosként praktizáló szülő kizárta a lehetőségét, hogy a szakosodás előtt álló gyereke az egészségügyi alapellátás mellett döntsön. „És mit mond majd a tíz éves találkozón, hogy családorvos lett?” – hangzott el akkor a fura kérdés.

A praxis átadása a megegyezésen múlik

Ahogy Ágoston László is elmondta, az orvosi praxis megszerzésének két útja van, az egyik a létező praxis átvétele. „Ennek a fő akadálya az, hogy nem lehet tudni, mikor lesz egy praxis át- vagy megvehető. A családorvosok általában addig dolgoznak, ameddig az egészségük engedi. Következésképpen nincs egy fix dátum, amire a fiatal orvos alapozhatná a jövőjét, hogy mikortól és hol tudja majd gyakorolni a szakmáját, ez pedig nagy gond egy fiatal számára” – magyarázta.

Úgy véli, az lenne az ideális, ha a még a rezidensképzés alatt, illetve pár évvel a nyugdíjba vonulás előtt felvehetné egymással a kapcsolatot a két orvos és valamilyen fajta egyezséget, szerződést kötnének egymással a praxis átvételéről. „Ennek azonban nincs konkrét módszertana. Megegyezés kérdése, pedig ez biztosítaná a folytonosságot az alapellátásban. Ha az orvos nyugdíjba vonul a praxis átadása nélkül, akkor az megszűnik, és az nagy baj” – szögezte le Ágoston László.

A másik út: létrehozni egy újat

Ha valamely településen megszűnik a praxis, újat kell létrehozni, amikor jelentkezik egy másik családorvos. „Ennek viszont van egy nagy buktatója. Egy praxis működéséhez legkevesebb 800 feliratkozott személyre van szükség. Az egészségbiztosító finanszírozza ugyan az új praxisok esetében a megalakulási periódust 6 hónapig, de ha ez alatt az idő alatt nem sikerül felírni 800 személyt, akkor gyakorlatilag a még létre sem jött praxis alapból megszűnik” – magyarázta a lehetőségeket az igazgató. Ilyenkor történhet meg az, hogy a betegek kénytelenek más orvosokhoz iratkozni, főleg városiakhoz, akár a lakóhelyüktől számított 20-30 kilométerrel távolabbra.

Legutóbb a Vargyas községi önkormányzat jelentette be, hogy a háziorvosuk rendelője október elsejétől megszűnik működni. Hogy az új praxis létre jöhessen, arra kérték a lakókat, legyenek türelemmel egy rövid ideig, és lehetőleg ne keressenek más orvost. „Ha az emberek egyszer feliratkoztak máshova, a tapasztalat azt mutatja, hogy többé nem mennek vissza, még akkor se, ha kerül új orvos. Volt arra példa a megyében, hogy az önkormányzat nagy nehezen szerzett új orvost, de az kénytelen volt visszamenni a régi helyére, mert nem sikerült meggyőzni a szükséges 800 személyt” – fejtette ki Ágoston László.

Kevesebb orvos, több páciens

Amíg 2018-ban egy háziorvos listájára átlagban 1500-2000 személy iratkozott fel, tavalyra már 2500-ra nőtt az átlag (a városokban 1900, a vidéki településeken 2600 személyt jegyeztek fel átlagosan). Kovászna megyében hat községben nincs háziorvos: Nagyborosnyó, Szentkatolna, Dálnok, Málnás, Kézdialmás, Kézdiszentkereszt falvaiban. Ahol csak munkapont volt: Árkos, Barátos, Dobolló, Esztelnek, Lemhény, Mikóújfalu, Maksa és Nagypatak.

„A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál rég látjuk a problémát, jelezzük is folyamatosan, ahol csak lehet. Még Pintea miniszterasszony idején, 2018-ban elkezdtük küldeni a figyelmeztetéseket, hogy gond lesz az alapellátással. Sajnos nem sok minden történt, pedig minden évben jelezzük, hogy legalább 10 családorvosra lenne szükség a megyében” – nyilatkozott Ágoston László.

Az igazgatóság munkatársai minden évben találkoznak a szakosodás előtt álló, frissen végzett orvosokkal és próbálják meggyőzni őket, hogy ebbe az irányba gondolkodjanak. A háziorvoslás iránt érdeklődőket az igazgatóság kapcsolatba hozza az idősebb orvosokkal, de segít az új praxis létrehozásának folyamatában is. A helyi önkormányzatok sem tétlenkednek, a rendelők felújításán, felszerelésén, szolgálati lakások létrehozásán is dolgoznak. Legutóbb például a Baróthoz tartozó Miklósváron avattak új rendelőt.

Az igazgatóság által összegyűjtött számadatok alapján néhány éven belül szükség lesz háziorvosokra a következő településeken: Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodzaforduló, Kézdivásárhely, Nagybacon, Bölön, Sepsibükszád, Bardoc, Bereck, Csernáton, Gelence, Illyefalva, Uzon, Kézdiszentlélek, Szitabodza, Torja, Zabola és Zágon. Állandó háziorvosi ügyeleti központ jelenleg a megyében egy van, a baróti Állandó Háziorvosi Ügyeleti Központ, egy másikat Zágonbárkányban hoznak létre, de még legalább egy központra lenne szükség Sepsiszentgyörgyön, ha lehetne biztosítani 5-7 háziorvost, hogy csökkentse a megyei kórház sürgősségi osztályának terheltségét. 

Címlapfotó: Haáz Vince