Nincs olyan túraösvény Háromszéken, amelyre határozottan kijelenthetnénk: itt biztosan nem találkozhatunk medvékkel. Az erdő a nagyvad természetes környezete, az embernek ezért felkészülten kell útra indulnia. Kiváltképp, ha Bálványos környékén szeretne kirándulni, ahol már az autóút mentén is nagy valószínűséggel találkozni fog „kéregető” medvékkel.
A Sepsibükszád és Bálványosfürdő közti részen utazóknak egyedülálló élményt kínál a természet: az utat körbeölelik a fák, az erdő friss levegőt áraszt, egymást követik a kanyarok, meg a medvék is. Attól függ, ki mennyire „szerencsés”, néha csak egy nagyvaddal találkozni, máskor három-néggyel, de rókát is látni az út szélén. Nincs ez másképp a Bálványosfürdő és Torja község közti szakaszon sem, a völgyben sokan piknikeznek hétvégente, a medvék pedig előszeretettel „takarítanak” utánuk.
Ezek az állatok már nehezebben ijednek meg az embertől, sőt, ha kell, bátran közelítenek az autókhoz. A környékbeliek kénytelenek voltak hozzászokni, ezzel szemben a turisták élvezettel szemlélik, többen etetik is az állatokat. A probléma nem új keletű, és amíg a turisták hozzáállása nem változik, addig a fennálló helyzet sem fog.
Voltak is, lesznek is
Bálványosfürdőn és környékén évekkel ezelőtt is küzdöttek a medveproblémával, a koronavírus járvány idején szállodákba, hétvégi házakba is betörtek a medvék. A villanypásztor segítségével sikerült javítani a helyzeten, azonban a nagyvadak nem tűntek el, az út szélén kóborló, élelemre váró medvék most is szép számban jelen vannak.
„Valójában az a Bálványos környéke egy elég zsúfolt zóna a turisták szempontjából. Azt is tudni kell, hogy nagyon sok medve van, amelyeket etetnek az út mellett. Ezt törvény is tiltja, de sajnos sokan most sem tartják be. Ennek eredményeképpen nagyon sok medve visszajár oda” – nyilatkozott megkeresésünkkor Leonid Moscviciov, a Kovászna megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ vezetője.
Korábban több túraösvényt is le kellett zárni a térségben az állatok fokozott jelenléte miatt, idén erre nem volt szükség. Bálványoson kilenc turistaútvonal van, de a Szent Anna-tavat is sokan látogatják, a Hargita megyei hegyimentők szerint itt is szép számban látni őket. Leonid Moscviciov ugyanakkor nyomatékosította: ami Háromszéket illeti, nem lehet meghatározni veszélyes, és kevésbé veszélyes területeket, a medvével, vagy más vadállattal való találkozásra mindig számítani kell.
Nem volt szükség idén beavatkozásra
„Szerencsére idén nem volt olyan sebesült sem, ahol szükség lett volna a hegyimentők beavatkozására, itt kifejezetten medvetámadásra gondolok” – jelentette ki a hegyimentők vezetője. Emlékei szerint az utolsó alkalom, amikor kiránduló esett áldozatul a medvének, 2021-ben volt. Akkor egy Sugásfürdő és Sepsiszentgyörgy között szaladó férfire rontott rá az állat, súlyos sérüléseket okozva számára.
Úgy véli, nagyon fontos előre tervezni a kirándulásokat. Szerencsés, ha nem egyedül indulunk útnak, telefonunkat feltöltjük, hogy baj esetén azonnal tudjuk hívni a 112-es segélyhívószámot. Érdeklődhetünk a hegyimentő szolgálatnál az adott túraútvonalról, a jelzett ösvényről pedig soha ne térjünk le. Napfelkelte előtt, napnyugta után ne menjünk az erdőbe, a medvék ilyenkor aktívabbak. Erősen ajánlott a medvespray is, amelyet veszély esetén azonnal használni tud az ember.
Célszerű egy sípot magunknál tartani, hangoskodni, így nagy eséllyel távol tudjuk tartani az állatokat.
„Legtöbb baleset, ami történt, meglátásunk szerint balszerencse, illetve rajtakapás módon történik, amikor egy pihenő medvét közelítünk meg, mert nem vesszük észre időben. De gyakorlatilag ha az ember jelzi időben a jelenlétét, akkor a vadállatok elkerülik” – magyarázta a vezető.
Melyek a leggyakoribb hibák?
Sokan indulnak túrázni kutyákkal anélkül, hogy pórázon tartanák őket. Leonid Moscviciov szerint ez veszélyes, a kutyáknak ugyanis kifinomult szaglásuk van, hamarabb megtalálhatják a vadállatokat, felbőszíthetik, vagy egyszerűen emberközelbe „vezethetik” őket.
„Ami még gyakori eset, talán a leggyakoribb, hogy etetik a turistát, akár. Nem szabad. Tehát hogyha távolabb is van, ne próbáljunk ételt dobni feléje. Következésképpen ne hagyjunk élelmet az erdőben, hiszen ahol táplálékot talál a medve, oda nagy eséllyel vissza fog térni” – hangsúlyozta az elöljáró.
Arra is van bőven példa, hogy fotókat, szelfit készítenek a kirándulók az állatokkal, ehhez közelebb is merészkednek hozzájuk, ezt kifejezetten kerülni kell. „Ugyanakkor volt olyan eset, hogy kővel dobálták. Ne próbáljuk provokálni a medvét, a saját biztonságunk érdekében húzódjunk vissza” – ajánlotta.
Biciklivel is kalandos közlekedni
Nem Hargita megye az egyetlen, ahol lassan több gondot okoznak a pásztorkutyák, mint a medvék.
„A hegyimentő szolgálat több bicikliutat is kialakított a megyében, innen nagyon sok visszajelzés érkezik a pásztorkutyák veszélye miatt, a kollégáinkat is érte támadás, nem is egyszer. Tehát itt azért ez egy elég komoly probléma” – vázolta fel a helyzetet Leonid Moscviciov. Ezekben az esetekben célszerű körbeállni, ha van gyermek, kiskedvenc, középen védeni őket, esetleg egy bottal, vagy akár magával a biciklivel is védekezni az agresszív kutyák ellen.
A nyári szezonban érdemes szót ejteni a viperákról is, amelyek ugyanúgy előfordulhatnak és ugyanolyan veszélyesek lehetnek, mint bármely vadállat. Háromszéken idén egyetlen viperáról értesítették a hegyimentő szolgálatot, amelyet Kovászna környékén találtak. Alapvető szabályok a turisták számára: magas szárú, túrára alkalmas cipőben, hosszú szárú nadrágban induljanak útnak, és figyelmesen közlekedjenek azokon a területeken, ahol dúsabb a növényzet és kevésbé észrevehetőek a kígyók.
Címlapfotó: Straua Medárd
Ha egy kicsit felébrednénk , nem lenne medve probléma. A jelentgetős székely áldozat marad !
A valódi megoldja ! Egyszerűen ! Romániától várni a megoldást …., , nevetséges !