Egy hónap körülire csökkent a várakozási idő az elméleti és gyakorlati sofőrvizsga között
Egy évtized óta nem látott módon, egy hónap körülire csökkent a várakozási idő a gép...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Három hónappal a benyújtása után, a román parlament közigazgatási bizottsága kedden napirendre tűzte, majd vita nélkül elutasította a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Az ülésen meghívottként jelen volt annak előterjesztője, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is, akivel a történtekről Sepsiszentgyörgyön beszélgettünk.
– Milyen tapasztalat volt egy előítéletektől terhes közegben Székelyföld autonómiájának ügyét képviselni?
– Nagyon megterhelő, viszont én ennél sokkal rosszabbra számítottam. Ugyanis a bizottság elnöke a liberális Florin Roman, aki a román nemzeti ügyek egyik legindulatosabb képviselője, ami még nem is lenne baj, ha nála ez nem csapna át krónikus magyarellenességbe. Most azonban tisztességesen vezette az ülést, sőt, ő volt az, aki nem engedte, hogy elszabaduljanak az indulatok, ami bizony előfordulhatott volna.
– Mi volt ennek az oka?
– Egyes kollégák nem vették jónéven, hogy a december 1-jén esedékes román nemzeti ünnepet nem tekintem a sajátunknak.
– Magyar részről önön kívül még kik voltak jelen?– A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, aki az én kérésemre vehetett részt az ülésen, sőt lehetőséget kapott az álláspontja kifejtésére is. A bizottság szavazati joggal rendelkező tagjaként ott volt továbbá Csoma Botond, Kolozs megyei, valamint Márton Árpád háromszéki képviselő, illetve megfigyelőként Benkő Erika, ugyancsak háromszéki képviselő is.
– Az ülés során hogyan zajlottak az események?
– Felszólalásomban rámutattam, hogy mi, székely–magyarok ragaszkodunk a nyelvünkhöz, hagyományainkhoz, jelképeinkhez, valamint himnuszunkhoz, és büszkék vagyunk a származásunkra. Tiszteletben tartjuk azonban a román nyelvet, jelképeket, himnuszt és nemzeti ünnepet, és ezt elvárjuk fordítva is. Ugyanakkor emlékeztettem őket a gyulafehérvári határozatra, mely teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek. Végül pedig rámutattam, hogy az autonómia nem változtatja meg a határokat, hanem csupán saját sorsunk irányítását ruházza ránk.
Izsák Balázs szintén megpróbálta eloszlatni az autonómiával kapcsolatos téves eszméket, európai példákat hozván fel annak a számbeli többségre és kisebbségre egyaránt gyakorolt jótékony hatására. Márton Árpád képviselő is kiállt az autonómia mellett, a kétségek eloszlatása végett pedig a törvényjavaslat cikkelyenként történő megvitatását javasolta. Érveink azonban sajnos leperegtek a több évtizedes előítéletek falán, és a tervezetet vita nélkül leszavazták.
– Miként értékeli a történteket?
– Az elutasítás ellenére előrelépésnek tartom, hogy eddig példátlan módon Székelyföld autonómiáját napirendre tűzték, mint ahogy azt is, hogy az RMDSZ képviselői részt vettek ennek a megtárgyalásán, és érvekkel támasztották alá ennek szükséges voltát.
– Levonható valamilyen tanulság a történtekből?
– Igen: a nemzeti ügyekben össze kell fogni. Ebben követnünk kell a románokat, ugyanis a nemzetet érintő kérdésekben pártjaik összezárnak, és egységes álláspontot képviselnek. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a többségi képviselőknek fogalmuk sincs az autonómia mibenlétéről, ezért elsődleges feladatunknak tekintem, hogy erről felvilágosítsuk őket.
Tegyuk fol,hogy Romaniaban nem magyar kissebbseg elne,hanem orosz.Mit gondoltok ezt Putin hogyan oldana meg.En elmondom nektek.Bekuldene a kemjeit akik megszerveznenek egy nepszavazast az orosz kissebbseg koreiben,amit biztosra vehettek,hogy 99 szazalekban kihoznanak,hogy ezen kissebbseg autonomiat akar,aztan ha a nagytobbseg nem egyezne bele ezen eredmenyekbe,az orosz hadsereg szepen megszallna a kissebbseg teruleteit,azon a cimen,hogy vedelmezni jott az itt elo orosz kissebbseget es a problema meg is volna oldva, mint a Krim felszigeten.Ugye milyen kar,hogy nem oroszok vagyunk hanem magyarok ,akik mindent becsuletes es egyenes uton szeretunk elerni.