Olasz filmben az oltszemi Mikó-kastély

Kovászna Megye Tanácsa csütörtökön szavaz egy olyan határozattervezetről, amely révén olasz filmstúdiónak engedélyezné, hogy az oltszemi (Bodok község) Mikó-kastélyban jeleneteket forgathassanak egyik készülő filmjükhöz. Nem ez lenne az első, Székelyföldhöz is kötődő produkció.

Az elképzelések szerint a 2023. március 16 – április 25. közötti időszakban Edoardo Winspearo filmrendező Didi című filmjének több jelenetét játszanák az említett helyszínen. A film főszereplője erdélyi grófi családból származó hetven éves hölgy, aki visszatér szülőföldjére, ahol baráti kapcsolatba kerül gondozónőjével.

A háromszéki önkormányzat feltételekhez kötötte az olasz filmstáb kérését. Egyik feltétel az, hogy készítsenek tíz-húsz perces reklámjellegű, turistacsalogató filmet, videóklipet az oltszemi Mikó-kastélyról, amelynek egy része lovasmúzeummá alakul. A megyei tanács szakmai segítséget kér a leendő lovasmúzeum beltéri formatervezéséhez is.

Az olasz filmstúdió kérésére vonatkozó határozattervezet alátámasztásában a megyei tanács rámutat, hogy a filmforgatás többféle szempontból is kedvező hatással lehet Háromszék, illetve a szűkebb térséget megtestesítő Oltfej közösségére, hiszen cégeknek és magánszemélyeknek is időszakos munkalehetőségeket kínál, hosszabb távon pedig a vidéket népszerűsíti a film, illetve a filmstábtól kért idegenforgalmi célzatú videoklip. Az önkormányzat rámutat, a filmforgatás nem zavarja a Mikó-kastély felújítási tervét, amelyre az európai uniós helyreállítási pénzalapokból is sikerült támogatást szerezni.

Az oltszemi Mikó-kastély (fotó: Kocsis B. János)

Emberek a havason (1943)

Nem az olasz művészfilm lenne az első, amit Székelyföldön forgattak, és a kerek évforduló kapcsán rögtön emlékeztetünk is a Hunyad megyei születésű Szőts István először éppen 80 évvel ezelőtt, 1943. január 29-én bemutatott, Emberek a havason című filmjére, amelynek egyes jeleneteit szűkebb pátriánkban vették fel 1941–1942 folyamán, Nyirő József forgatókönyve alapján.

A hányatott sorsú, balliberális körökben ma is előszeretettel kikezdett író Kopjafák és Havasok könyve című novelláskötetei ihlette, 2014-ben digitális módszerekkel felújított produkció a magyar filmtörténet legnagyobb klasszikusai, vitathatatlan remekművei közé tartozik. A maga idejében újszerűnek számított, nemcsak realista képi fogalmazásmódja, de a történet természeti környezete miatt is.

Az 1942-es Velencei Filmfesztiválon elnyerte a „legművészibb filmnek” járó díjat, 2000-ben beválogatták az Új Budapesti Tizenkettő, 2012-ben pedig a legjobb 53 magyar film közé. Szőts pályafutása nem tudott kiteljesedni, második filmjét, az Ének a búzamezőkről-t betiltották, filmterveit sorra dobták vissza; 1957-ben disszidált, 1998-ban hunyt el Bécsben.

Jelenet az Emberek a havason című filmből (fotó: filmarchiv.hu)

Varga Katalin balladája (2009)

A Magyarországon élő, azóta jelentős nemzetközi karriert befutó angol rendező, Peter Strickland első nagyjátékfilmje, a Varga Katalin balladája szintén székelyföldi hegyek között játszódik, és egyszerre modern női bosszúsztori, valamint a helyi hagyományokat megidéző balladai történet. A 2009-es, Ezüst Medve- és Európai filmdíjas brit-román-magyar koprodukcióban a forgatás helyszínét autóstoppolás során kiválasztó rendező a görög drámák és ősi mondák motívumait és tragikumát gondolta tovább a modern thriller narratíváját alkalmazva.

A címszereplőt Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, a feleségét és kisfiát otthonról elkergető férjet a kézdivásárhelyi születésű (1976), sepsiszentgyörgyi társulatnál játszó Mátray László, míg a kisfiút a szentegyházai születésű, azóta felcseperedett Tankó Norbert alakítja. De a film többi szereplője között is találunk székelyföldi kötődésűeket: Pálffy Tibor (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja), a sepsiszentgyörgyi születésű Roberto Giacomello, a kovásznai születésű Kozma Attila és Szabó Enikő (mindhárman a Csíki Játékszín színészei) vagy a kézdivásárhelyi születésű Páll Zsolt.

Mátray László, Tankó Norbert, Peter Strickland, Péter Hilda és Pálffy Tibor a 2009-es Berlinálén (fotó: berlinale.de)

Valan – Az angyalok völgye (2019)

Jó 10 évet kell várni a következő „székely” mozis alkotásra, de megérte, mert Bagota Béla első nagyjátékfilmje komoly szakmai elismerést vívott ki magának. Sok tekintetben a skandináv krimik receptjét követi: borongós hangulat, havas tájak, mélyen eltemetett titkok, saját démonaival küzdő nyomozó. De a receptet aztán bőven tudja helyi ízekkel és eredeti ötletekkel is fűszerezni rendezése, ami szereplővé avatja a székelyföldi környezetet is.

A Valan – Az angyalok völgye fő helyszíne Balánbánya, de emellett Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Budapesten is forgatták 2018 februárjától. Ebben is szerepet kapott a már említett Mátray László, de mellette ott láthatjuk a brassói születésű, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségiző Hatházi Andrást, a csíkszeredai származású Ciugulitu Csabát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulatának tagját, a szintén marosvásárhelyi Meszesi Oszkárt, Szélyes Ferencet és Tollas Gábort, a gyergyószentmiklósi Pál Emőkét, a sepsiszentgyörgyi Gajzágó Zsuzsát, a szamosújvári származású, Sepsiszentgyörgyön is többször vendégszereplő Rácz Endrét, míg a látványtervezésért a sepsiszentgyörgyi Damokos Csaba kapott második díjat az Alexandre Trauner ART/FILM Fesztiválon. És ha már itt tartunk: a rendező többek között a Magyar Filmkritikusok Díját seperte be és több fesztiválon érdemelte ki a legjobb forgatókönyvért járó elismerést.

Hó, végtelen fenyőerdő, családi traumákkal terhelt nyomozó – ezek film skandináv jegyei (fotó: Damokos Csaba)

Legendárium – Mesék Székelyföldről (2022)

Egy évvel ezelőtt kezdték vetíteni a magyarországi mozikban a Legendárium – Mesék Székelyföldről című animációs mesefilmet, ami a legkisebbek számára mutatja meg Erdély csodálatos világát. Ez a kisebbeket megszólító animációs mozifilm gyerekeknek szóló tévésorozatból nőtte ki magát, erdélyi, székelyföldi legendákat elevenít meg, a történetben Zete és Rika számára egy varázspatkó jelent átlépést az őket körülvevő helyi mesék és hiedelmek világába.

R. M. N. (2022)

A fura című filmet 2022. június elejétől kezdték vetíteni az erdélyi mozikban, miután a 75. cannes-i fesztiválon is megversenyeztették. Magyarországon február 16-án mutatták be először, az amerikai mozik egy hónap múlva tűzik műsorra.

Cristian Mungiu kétórás drámájának témájául a Hargita megyei Gyergyóditróban korábban nagy port kavaró eset szolgált: az ottaniak nem voltak hajlandóak befogadni a pékségbe érkező két szakképzett ázsiai vendégmunkást, petíciót írtak, közgyűlést szerveztek annak érdekében, hogy távozzanak az üzemből és a településről egyaránt. A forgatás 2021 novembere és 2022 januárja között zajlott többnyire a Fehér megyei – bizonyos értelemben „székelynek” is tekinthető – Torockón, de más erdélyi településeken is, a kórházi és a pékségben játszódó jeleneteket például Kolozsváron vették fel.

A román produkció magyar színészeket is felsorakoztat: a már említett Hatházi Andrást és Rácz Endrét, továbbá Bács Miklóst, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagját, a nagyváradi születésű Bíró Józsefet, a zilahi születésű, jelenleg a sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínház alkalmazásában álló Deák Zoltánt, Moldován Orsolyát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészét és az ötéves koráig Dicsőszentmártonban nevelkedő, Bukarestben élő State Judithot; bár utóbbi csak románul játszik. A cannes-i fesztiválon – általános meglepetésre – ezúttal nem kapott egyetlen elismerést sem, de Cristian Mungiu 2007-ben már szerzett egy Arany Pálmát ugyanott a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című drámájával.

State Judith és Marin Grigore a R. M. N.-ben (fotó: cinemagia.ro)

Nicole Kidman a Rétyi Nyírben

A leghíresebb produkció azonban, amely Székelyföldhöz kötődik, mindmáig a 2003-ban bemutatott, öt Oscar-díjat beseprő amerikai háborús filmdráma, a Could Muntain (Hideghegy) Nicole Kidman-nel, Jude Law-vel és Renée Zellwegerrel a főszerepben. Ennek egyes jeleneteit a Rétyi Nyírben forgatták, ahol egy autentikus faházat is felhúztak erre a célra – amit később Réty akkori polgármesterének, Csősz Ferencnek ajándékoztak oda „közreműködéséért”.

A fő forgatási helyszínt azonban a Bukarest melletti Potigrafu falu képezte, ahol a román hadsereg több mint 1000 katonáját is „bevetették” az egyik jelenetben, valamit Rozsnyó és Zernyest, ahol Dante Ferretti díszlettervező 32 házat, továbbá üzletet, bankot és mosodát építtetett. „Öt hónapon át hiába kerestem megfelelő amerikai területet, amikor Romániában hirtelen megtaláltam. Ráadásul kiderült, hogy a 150 millió dollár költség az európai forgatással csak 78 millió” – nyilatkozta akkoriban Anthony Minghella rendező.

Kommandótól Alsórákosig

A bukaresti Connect Casting cég 2019 őszén toborzott statisztákat egy amerikai sorozathoz, amelynek egyes jeleneteit Kovászna megye legmagasabban fekvő településén, Kommandón vették fel. A kovásznai Őzike szállóban folyt a válogatás, 500 felnőttet és 100 gyereket kerestek, végül a megyéből mintegy kétszáz személyt választottak ki, akiknek napi 100 lejes honoráriumot fizettek, és állták az étkeztetésüket.

Bár Brassó és Kőhalom nem Székelyföldhöz tartoznak, hanem a határán fekszenek, azért megemlítjük az itt is forgatott Egyetlen golyó (One in the Chamber, 2012), illetve Beowulf – Legendák lovagja (2007) című amerikai filmeket. No és Alsórákos! 2021. május és november között az itteni természetvédelmi területen – a Django című 1966-os westernfilm alapján – készült egy méregdrága hollywoodi tv-sorozat. Ennek főhőse Matthias Schoenaerts, és a forgatókönyv szerint a Vadnyugaton játszódik az 1860-as években, egy New Babylon nevű városkában. Aki járt már az alsórákosi Fenyősi-tónál, bazaltoszlopoknál és Hegyes salakbányánál, tudja, hogy ennél jobb helyszínt sehol a földkerekségen nem találtak volna az arizonai Grand Canyon imitálására!

New Babylon Székelyföld határán (fotó: digi24.ro)