Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Olimpikon unokái Oltszemen

Olimpikon unokái Oltszemen Kovászna megye

A sepsibodoki tanács visszatelepítette Oltszemre a kisbéri ménesben külön vonalat alapított, egykor innen elszármazott ménjének leszármazottjait. És ha már van ló, akkor megépítenék Románia legjobb fogathajtó pályáját is, júliusban már országos versenyt szerveznek. A tervekről Fodor István polgármester beszélt.

 Az egykori oltszemi trakehneni ménes olyan példányokkal rendelkezett, amelynek egyikével Emil Schmutzler, az oltszemi kastély akkori tulajdonosa részt vett az 1928-as amszterdami Nyári Olimpiai Játékok díjugrató versenyében.

– Tudtunk arról, hogy volt egy ménes Oltszemen, és azt is tudtuk, hogy ezt a II. világháború előtt Magyarországra vitték, de arról nem volt tudomásunk, hol vannak. Kelemen Attila, a Román Lovas-szövetség alelnöke mondta, hogy Magyarországon ma is van egy olyan hátasló-vérvonal, amelynek ősei között az oltszemi Lobogó nevű fedezőmén szerepel – számol be a polgármester.

 Kevés földrajz, nyomozás, megkerült a Lobogó

 Ezt a vérvonalat „nyomozták le” Magyarországon, hozzáértő szakemberek és szakkönyvek segítségével.

– Ott „fordítva” állt a helyzet. Dr. Pataki Balázs, a Lóútlevél Iroda vezetője, a magyarországi lótenyésztés újjászervezésének kiemelkedő szakembere elmondta: tudták, hogy egy oltszemi fedezőmén új vérvonalat alapított, csak azt nem tudták, hol található Oltszem – részletezi Fodor István.

Kiderült: az 1939-ben Oltszemről a Lobogó (Oltszem) nevű mént bérménként importálták a kisbéri ménesbe. A megfelelő csontozatú, rámás, de mégis nemes, elegáns mén külön vonalat alapított. Ivadékai közé tartoznak a Lobogó II., Lobogó III. és a Rádiházi nevű törzskönyvezett mének. A kisbéri félvér méneskönyv tanúsága szerint, amely a ménes minden törzsállatának „felmenő házi rokonságát” tartalmazza, olyan pontossággal, amilyet embereknél talán csak az egyházi anyakönyveknél értek el, megtalálták az oltszemi törzsmént.

– A tiszaladányi polgármestertől kaptam a Kisbéri félvér és gidrán ménes című könyvet, amelyben megtalálható a Lobogó vérvonalú, Fernando zsebtolvaj nevű, Füzesgyarmaton élő mén. A ménesben van két hetvenszázalékos Lobogó vérvonalú, Maxim Bájos és Fernándo Kedves névre hallgató, másfél éves kancacsikó, amelyeket egy magyar vállalkozócsoport (többek között a Lázár testvérek, Mondok József, Izsák polgármestere, Svébis Mihály, a kecskeméti kórház igazgatója) 800 ezerforintért megvásárolt, és a bodoki önkormányzatnak adományozott, így visszakerül Oltszemre az eredeti vonal – örvenedezik a polgármester.

 Ha ló, legyen kisebbecske ménes

 Két ló nem ló alapon a tanács részben vásárlással, részben adományból hét lipicai lovat is beszerzett. Mindeniknek külön lóállása van a felújított, oldaljárásos istállóban, amelyben minden „lakó” vérvonalát külön táblára, a lóállás falára felfogatták.

– A lovak alapvető feladata lesz, hogy azokat a hintókat húzzák, amelyek a turisták és az idelátogatók szolgálatába állnak majd, amikor a kastélyt, átalakítás után, szálláshelyekkel, vendéglővel, konferenciateremmel együtt valóban sikerül az idegenforgalomba bevonni – magyarázza a polgármester.

Addig még rengeteg a teendő, hiszen A kategóriás műemlékről lévén szó, „egy szalmaszálat sem lehet tovább tenni 15 engedély nélkül”. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a felújítás költségeit hatmillió euróra becsülik, amire nehéz pályázni (B kategóriás műemlékekre lenne pénz bőven). A polgármesternek egyelőre nem sikerült kijárnia például azt sem, hogy a kaputól a fasor között a kastély fele vezető utat lekövezhesse, mert „gondolkodnak, hogy az jó-e”. Nyilván, ezt szakembernek kell eldöntenie, de ahhoz nem kell nagy hozzáértés, hogy belássuk: annál, ami most van, a kommunista időben lerakott és azóta össze-visszatöredezett betonlapoknál minden megoldás jobb.

 A falu adott állatokat

 Természetesen „jut ló” arra is, hogy a község fogathajtó-versenyeken is részt vegyen, teszi hozzá alpolgármester, ám mielőtt ennek részleteit ismertetné, végigterel a gazdaságon. A gondosan felújított és tisztán tartott istállókban tucatnyi malac tolong, hogy „nyerő helyre” kerüljön az „ebédnél”, de juhok és bárányok, majorság is akad szép számmal. „Amikor visszakaptuk a kastélyt, az emberek behozták, hogy legyen, semmit nem fizettünk értük” – válaszolja a polgármester arra a kérdésre, hogy a községi költségvetés melyik tételéből vásárolnak malacokat.

A lóállomány máris bővülni kezdett, hiszen az egyik lipicainak március végén csikója született. A pár hetes jószág folyamatosan ott léptet anyja hátsó lábával egy irányban, és semmilyen körülmények között sem marad le egy „csikóhossznál” többel a kancától. Idén további két lipicai születik majd.

 Fogathajtó pályát építenek – versenyre készülnek

A történetnek itt nincs vége: az oltszemi borvizes fürdő mellett épül Románia legkorszerűbb fogathajtó-komplexuma: fogathajtó- és maratoni pályával, melegítőpályákkal. Az elképzelés szerint a kastély mostani kapujának bal felén lévő hatalmas udvarnak külön bejáratot nyitnak, oda telepedhetnek meg szállítójárműveikkel a versenyzők, ott kapnak helyet a mobil lóboxok is. Természetesen ide elektromos áramot és vízellátást kell biztosítani. Az udvar Olt felőli sarkát megnyitották, és egy utat építenek, ami az egykori malom udvarán keresztül levezet a hídhoz, és azon át a pályához. Tehát a versenyzők a kastély egykori kertjén keresztül, amelyet kitakarítottak a gyomtól és gaztól, úgy jutnak le a pályára, hogy nem kell kimenniük az országútra.

A majdani nézők, akárcsak a budapesti Hősök terén, a pálya közepén kapnak helyet az Olt bal felén, gyönyörű környezetben. A héthektáros területet a helyi Trio Impex segítségével egyengették el, elvetettek csaknem másfél tonna fűmagot, a Schweighofer pedig 600 oszloppal támogatta a projektet, amelyből az akadálypályát megépítik.

– Ha virrad, ha nem, itt július 6–8. között országos versenyt szerveznek, benne van a versenynaptárban – szögezi le a polgármester a határidőt feszegető kérdésre.

További fotók kapcsolódó galériánkban: itt

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás