Országos stratégia szükséges!

A mezőgazdasági ágazatban dolgozók érdekeit képviselő szakmai tömörülés, a Román Farmerek Klubja a Performáns Mezőgazdaságért (Clubul Fermierilor Români pentru Agricultură Performantă) számos projektjének egyike az országos burgonyastratégia kidolgozása. A cél, hogy tudatosuljon: az országos szükséglet mindössze 30%-át adják a hazai földek, a többi importáruként érkezik.

– A burgonya országos stratégiájának része a megfinanszírozás is, bizonyos stimulánsokat, támogatásokat látunk szükségesnek, hogy a burgonyatermelés felvirágozzon. Többek között raktárépítésre javasoltunk pénzügyi struktúrákat, és szeretnénk, ha meglátásainkat az országos mezőgazdasági stratégiába belefoglalnák, és külön költségvetést kapna – részletezte Becsek László, a Román Farmerek Klubja a Performáns Mezőgazdaságért soros elnöke.

Kifejtette: a hatóságok részéről nagyon pozitív a hozzáállás, és az emberek is kezdik megismerni a burgonya realitását. Míg a ‘80–90-es években Románia 400 ezer hektáron termelt krumplit, tavaly mindössze 32 ezer hektáron, és ebből raktározásra szánt őszi burgonya csak 19 ezer hektáron termett. Ez azt jelenti, hogy az ország szükségletének 30%-át termeljük meg, a fennmaradó 70% importból érkezik.
– Célom, hogy ezt tudatosítsam a hatóságok előtt, dokumentálva, hiteles forrásokkal, APIA-s adatokkal alátámasztva, ugyanígy a mezőgazdasági csatornákon is beszélünk róla. Hiszen hiába mondjuk, hogy a burgonya az ország második kenyere, és nem kell import, amikor a fogyasztás kevesebb mint harmadát termeljük meg – hangsúlyozta a mezőgazdasági szakember.

És hogy mennyire fontos, hogy a szakmai szervezet résen legyen, amikor az ágazatra vonatkozó törvények születnek, arra tényleges példákat is mondott. Új uniós rendelkezés szerint kötelező 50%-kal csökkenteni a használt vegyszerek mennyiségét – csakhogy nem mindegy, hogy egy nyugati ország csökkenti-e felére, amely eleve 2,6 kilogramm hatóanyagot használ hektáronként, vagy Románia, amely ehhez képest mindössze 1,2-őt alkalmaz. Ha az ilyen és hasonló rendelkezések nincsenek jól értelmezve, a hazai mezőgazdászokat katasztrófába kergetik, nyomatékosított az elnök. Ugyanilyen példa a nitrogénműtrágya használata: szabályozták, hogy a búza, repce, kukorica mennyit kaphat egy hektárra, a többi kultúrára egységesen 100 kilogrammot határoztak meg. Ha nem lett volna ott a klub egy képviselője a mezőgazdasági minisztérium munkacsoportjában, ez az érték maradt volna érvényes a burgonya esetében is, amellyel viszont nem lehet 15 tonnánál többet termelni, holott a gazdaságos határ mintegy 35 tonna hektáronként. A krumpli ugyanis nitrogénigényes kultúra, minimum 170 kilogrammra van szüksége, és sikerült is ezt az értéket bevezettetniük a vonatkozó szabályozásba. Volt eset arra is, hogy bizonyos uniós pályázatból kihagyták a burgonyát, a szervezet közbenjárására azonban felkerült a listára. Ehhez azonban folyamatos, felkészült jelenlét kell – emelte ki a szervezet megvalósításait ismertető Becsek László.