Te nagyokos,ki hozzászoltál melyik mesterségben vagy ász.Vélleményem szerint egy nagy senki vagy.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A hagyományoknak megfelelően a fesztivál alkalmával jótékonysági főzőversenyt is szerveztek. Az Erdővidék különböző pontjairól érkezett résztvevő csapatok főztjei adomány ellenében pillanatok alatt elfogytak, az összegyűlt pénzösszeget egy felsőrákosi beteg kisfiú gyógykezelésének költségeire ajánlották fel.
A fesztiválon idén is nagy népszerűségnek örvendett a kézművessátor, amely alatt ezúttal bölönpataki, bodosi, kisbaconi és erdőfülei népi mesterek tevékenykedtek. A sátor bejáratánál a bölönpataki Dregán Alexe cigányvajda kosarat font: bemutatta, hogy készülnek a mindannyiunk által használt vesszőkosarak és vesszőseprűk. Az ismert bodosi fafaragótól, Józsa Józseftől a kopjafa kifaragásának első lépéseit lehetett ellesni, az ugyancsak bodosi, ifjabb Dávid Alpár pedig szívesen magyarázta el bárki érdeklődőnek, hogy otthoni, népviselet-készítő műhelyükben miként varrják-szabják a megrendelőknek egyedi ruhadarabjaikat: köztük női székely ruhát, férfi hosszú télikabátot, valamint díszmagyar kabátokat, melyeket a helyszínen is meg lehetett tekinteni. A kézművessátorban jelen volt még a kisbaconi Zsigmond Ibolya, aki a tojásírás művészetét élteti tovább a vidéken, valamint az erdőfülei Csog Jolán szövőnő és népviselet-készítő.
Dávid Alpár a díszmagyar ruhák történetéről is mesélt az érdeklődőknek. Mi is ezúttal tudtuk meg tőle, hogy a díszmagyar viselet a 19. században jelent meg.
„A nemesi réteg alakította ki, időközben pedig a férfi díszmagyar viseletet inkább keleti, míg a női viseletet nyugati hatások alakították tovább”– mondta. Bodosi szabóságukkal kapcsolatban hozzáfűzte, hogy a magyarországi Hagyományok Háza, illetve a Csoóri Sándor Alap pályázatainak köszönhetően jelenleg igencsak sok megrendelésnek kell eleget tegyenek műhelyükben, ám a házi szabóság jövője mégis bizonytalan: ő az otthoni műhelyben édesapjától ugyan elsajátította a szabómesterség titkait, ám egy mai fiatal egyébként nincs, ahol szabónak tanuljon, egyszerűen nincs szakiskolája ennek a mesterségnek. Falustársa, Józsa József fafaragó vésője alatt szinte percek alatt kapott formát a készülő kopjafa. A fafaragást önként elsajátító mester az érdeklődőknek mesélt a kopjafa szimbolisztikájáról is, valamint arról is, hogy egy kopjafa elkészítése több mint fafaragás: egy egész emberi élet jelenítődik meg a kopjafán.
A vásáron is sok erdővidéki kézműves terméket kínáltak: például uzonkafürdői és vargyasi sajtokat, más tejtermékeket, mezőgazdasági terményekkel pedig ezúttal is jelen voltak a bodosi és bibarcfalvi termelők, volt amiből válogatni.
Bő volt a választék a szintén helyi kézművesek által készített kisebb, vagy egészen apró dísztárgyakból, ajándéktárgyakból, így elmondható, hogy az erdővidéki őszi fesztivál teljes egészében elérte a célját, bemutatta a helybéli alkotókat, népszerűsítette a kézművességet, az idelátogatók számára pedig szemléltetőt tartott a vidék értékeiből, hagyományaiból.
A színpadon Lázár-Kiss Barna András mondott köszöntőbeszédet, egyébként az ő érdeme, hogy az évekkel ezelőtt elindított kis őszi vásár vidéki fesztivállá nőtte ki magát. Fancsal Zsolt bibarcfalvi lelkipásztor megáldotta a rendezvényt, mely fúvószenekari felvonulással kezdődött, aztán Vágási István vezetésével az erdővidéki fúvósok egyesített zenekara koncertezett, majd Kovászna megye legnagyobb hagyományőrző női dalcsoportját, az 1970-ben alakult felsőrákosi asszonykórust hallhatta énekelni a közönség. Őket erdővidéki néptáncosok követték, így adva volt az igazi vásári hangulat, emelve a rendezvény színvonalát, mely méltó volt a vásártartási jogot immár több száz éve birtokló Baróthoz.
Te nagyokos,ki hozzászoltál melyik mesterségben vagy ász.Vélleményem szerint egy nagy senki vagy.
az önként szó azt is jelenti ,hogy magától,vagyis nem mástól…természetesen kényszer nélkül.Egyesek’ fűl után” tanulnak meg hangszereken játszani.
Az önként azt jelenti, hogy szabad akaratából, saját elhatározásából. A többieket nem tudom kényszerítették-e, magát azonban biztos nem arra, hogy ide beírjon és magyarázza a lapos bizonyítványát.
szép napsütétes idő volt,nagyon sokan egyből lebarnúltak.
már reggel 5-kor es ,meg azelött es.nagyon rég.
„fafaragást ÖNKÉNT elsajátító mester”
A többieket kényszerítették?