Ötödikeseink tudása hiányos

Az ötödikesek tudásának egységes teszttel való felmérése megerősítette, de számokkal is alátámasztotta azt a köztudott tényt, hogy nagy a különbség a falusi és városi oktatás, illetve a magyar és román tagozatok teljesítménye között. Kiss Imre tanfelügyelő sajtótájékoztatón részletezte a tényeket.

Az idei tanév kezdetén megyei szinten egy olyan teszttel mérték fel az 1961 Kovászna megyei ötödikes tudását, melynek feladatait a tanítónők, illetve az elemi oktatásért felelős tanfelügyelő állította össze a tananyagra alapozva. Ez utóbbi tény jelenti a legfőbb különbséget a negyedik osztályban kötelező módon történő PISA-teszt típusú feladatokat tartalmazó országos felméréshez képest, amelynek eredményei éppen ezért nem tükrözik pontosan a tanulók tudását. Nem a tanítónők teljesítményének a méricskélése volt a cél, hiszen nyilvánvaló, hogy számít az is, milyen háttérrel kerülnek a gyerekek iskolába.

A diákokat románból (külön a román anyanyelvűeket és külön a más program szerint tanuló magyarokat), a magyar tagozatosokat anyanyelvből és matematikából tesztelték, a városi és falusi intézményekre, illetve egységekre lebontva is készült statisztika, a következtetéseket ismertették a tanítókkal, a szülőkkel, a tanfelügyelőkkel, és megfogalmazódott a szükséges tennivalók listája, hogy a májusban megismételt felmérésen a mostaninál sokkal jobb eredmények szülessenek – mondta Kiss Imre.
A gyermekek matematikatudásában nem volt nagy kilengés, de a román dolgozatok kiértékeléskor kiderült, a diákok szókincse nagyon szegényes, fogalmazásuk közhelyes, nehézkes, falun és városon egyaránt az 5-ös alatti jegyek vannak többségben. Többet kellene a hétköznapokban beszéljenek, olvassanak románul, esetleg román rajzfilmet nézhetnének, hogy ez a helyzet változzon, ajánlják a pedagógusok. A lehetséges 100-ból a maximális pontszámot egyetlen magyar gyermek érte el a megyében, míg román 26. Magyar nyelvből a gyermekek 70%-a kapott 5-ösnél nagyobb jegyet a tesztre.

A falu és város közötti különbség már a jelenlétet tekintve érzékelhető volt, 93,73%, illetve 79,62%-ról beszélünk. Minden tantárgy, illetve az 5-ös alatti és fölötti jegyek tekintetében is a városi oktatás fölényét mutatja a statisztika. Ennek okát a főtanfelügyelő elsősorban a faluhelyen szinte mindenütt meglévő szimultán oktatásban látja, ez a pedagógustól sokkal több erőfeszítést és pluszképzést is kíván, egyébként nagyon kevés kivétellel mindenütt szakképzett oktatószemélyzet tanít. Ám nyilvánvaló, ha egy órán három osztály tananyagát kell leadni, mert előkészítős és mondjuk másodikos-harmadikos diákok is vannak egy összevont osztályban, a tananyagot nem lehet úgy elmélyíteni, mint ha saját korcsoportjában tanulna a gyerek.

– Ha felvetődik a dilemma, hogy megszüntessük-e az iskolát, mert a gyermek érdeke azt kívánná, hogy a községközponti iskolában tanuljon a saját korosztályával, vagy meghagyjuk, akkor a közösség akaratát is figyelembe véve többnyire az iskola javára dől el a kérdés ma is – mondta az intézményvezető.