Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Párhuzamos társadalmak

Párhuzamos társadalmak Kovászna megye

Méltatlanul alacsony érdeklődés mellett került sor tegnap Sepsiszentgyörgyön a Nemzeti kisebbségek jogai – 100 év Románia című konferenciára. A meghívottak egy része nem jött el, akik eljöttek, azok egy része nem maradt végig, civilek gyakorlatilag nem voltak, még a sajtó is csak nagyon gyéren volt kíváncsi a jobb sorsra érdemes eseményre.
A százéves Románia az a hely kellene, hogy legyen, ahol a kisebbségek itthon érezik magukat, ahol azt érzik, hogy ez az ők hazájuk is, ahol érdemes élniük – mondta felvezetőjében Alexandru Andriesei, a konferenciát szervező Identitás és Párbeszéd Egyesület elnöke. Hogy ez mennyire van így, az akár ebből a tanácskozásból is kiderülhet – tette hozzá a több interetnikus rendezvényt is szervező fiatal aktivista, aki „rendkívül sajnálta”, hogy a Kovászna és Hargita megyei prefektusok „vélhetően halaszthatatlan teendőik miatt” nem jöttek el a konferenciára, jóllehet a meghívókat már két hónappal ezelőtt kiküldték.
A tanácskozáson előadó Tamás Sándor „egyáltalán nem volt meglepve” ezen a körülményen.
– Az lett volna meglepő, ha eljönnek. A prefektusok már olyan „magasságokban” járnak, ahonnan csak ítélkezni tudnak, addig, hogy másokat is meghallgassanak, nem alacsonyodnak le – nyilatkozta a megyei tanács elnöke.
Tamás Sándor elmondta: a székelyföldi magyarság nem kér egyebet csak azt, ami más régiónak is jár az országban és az Európai Unióban: zászlót és himnuszt, mint Bukovina vagy a Bánság, és második hivatalos nyelvet és területi autonómiát, mint Dél-Tirol.
– A dél-tiroli területi autonómiának néhány év alatt két kézzelfogható eredménye lett: társadalmi béke és gazdasági fejlődés – ennél többet mi sem akarunk – szögezte le a tanácselnök.
– Székelyföld a Bukarestből kapott pénzből él, saját bevételeiből messze nem lenne képes önmagát eltartani – vetett ellen az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva Lucian Săcălean, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanársegéde.
– Az csak azért van így, mert a nagyvállalatok Bukarestbe, a középvállalatok Brassóba adóznak – szólt bele a vitába Miklós Zoltán közgazdász, aki azt állította, Kovászna megye háromszor annyi adót fizet be az állami költségvetésbe, mint amennyit visszakap.
– Nos, ha valaki előtt nem lenne világos, ezért van szükség ilyen tanácskozásokra, mert mindenki a saját igazát fújja, holott nyilvánvaló, hogy valamelyikük téved – állapította meg Sergiu Constantin, a bolzanói (Dél-Tirol) Európai Akadémia kutatója.
A fiatal szakember felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a területi autonómia „önmagában nem garancia a gazdasági jólétre”, hisz a Dél-Tirolnál kedvezőbb autonómiát élvező Szicília (az adók 100%-a marad helyben, míg Dél-Tirolban „csak” 90%-a – szerk.) szegénységben tengődik, mert „a korrupt politikusok lenyúlják a pénzt”.
– Az autonómia minőségét az emberek minősége adja, hogy akarnak-e, tudnak-e, képesek-e élni az önkormányzás lehetőségével – mutatott rá a kutató.
A részletekre visszatérünk. <<

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás