Perekkel mögötte-előtte, de megérte 20. évét a zágoni magánerdészet

Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a zágoni magánerdészet, amely jelenleg 20 ezer hektár erdőt gondoz. A közösségi vagyon visszaállítása döcögősen indult a kétezres évek elején, már a kezdetektől akadályozták az eljárást, de a zágoni magánerdészet már az indulásától töretlenül fejlődik és ez most is szúrja egyesek szemét. Ezt félretéve azonban jó hangulatban ünnepelt a mintegy 170 meghívott a zágoni művelődési házban, ahol jelen volt Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanácselnök és Tánczos Barna szenátor is.

Az ünnepséget Porzsolt Levente, a magánerdészet elnöke nyitotta meg, aki annak idején, 2004-ben az 1-es számú értékaktát kitöltötte, és egy kétéves periódus kivételével, mely idő alatt Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt, 2016-tól vezeti a magánerdészetet. Mivel elsősorban emberek állnak a tény mögött, hogy 20. évfordulót ünnepelnek – mondta Porzsolt –, a magánerdészet életében jelentős szerepet játszó, de azóta elhunyt emberek tiszteletére néma tiszteletadásra kérte fel a jelenlevőket.

Ezután Kiss József, a község volt polgármestere idézte fel a zágoni közbirtokosság megalapításának körülményeit, amit azért is tartott nagyon fontosnak, mert a közösségből csak kevesen ismerik annak történetét. Nehezen lett meg a 6000 hektár, amellyel elindíthaták a közbirtokosságot, Bukarestben először elgáncsolták a megalapítását, de az alapítók – Kiss József, fia, Kiss Attila és Besenyei István nem adták fel, ismét nekiveselkedtek, és végül sikerült. A magánerdészet vezetésére pedig akkor megnyerték Besenyei Istvánt, aki igen sokat tett annak fejlesztéséért. Azóta már 20 ezer hektár van a magánerdészet gondozásában, ami az önkormányzat, a közbirtokosságok, magánszemélyek és a magyar történelmi egyházak erdőbirtokaiból áll össze, de ezt sok pereskedéssel sikerült összehozni és még mindig folyamatban vannak perek az egykori erdővagyonért, mondta Kiss József.

Tamás Sándor tanácselnök 25 évvel ezelőtt részese volt annak a parlamenti képviselői csoportnak, amely – nagy ellenszélben – kidolgozta az erdők visszaszolgáltatásának és a magánerdészetek működésének módját Ráduly Róberttel, a néhai Birtalan Ákossal, Kelemen Attilával és Tánczos Barnával együtt. Felidézte: legelőször a kézdialmási magánerdészetet sikerült megalapítani, majd másodikként a zágonit, és sorban a többi háromszékit.

Tánczos Barna a maga során szintén felidézte, milyen nehéz volt elmagyarázni a magánerdészetek megalapításának szükségességét az akkori parlamenti képviselőknek, akik nem ismerték a közbirtokosságok fogalmát sem. Sokan „közbirkáknak” nevezték akkoriban azokat az erdészeti szakembereket, akik az állami hegemóniát megtörni próbálták. Elismerő szavakkal illette Kiss Józsefet, aki nagyon keményen küzdött az ügyért, majd Porzsolt Leventét, akiben barátra talált, aki a falu értékrendjét vitte tovább és tisztességes munkájával Bukarestben is tiszteletet vívott ki, és szintén az ő érdeme, hogy a zágoni magánerdészet működését minden átvilágítás tisztának találta. „Ezért az embereket kell ünnepelni, akiknek köszönhetően ezek az intézmények léteznek és jól működnek”, hangsúlyozta Tánczos.

Kiss József és Tamás Sándor, majd Zágon polgármestere is többször és nyomatékosan felkérte a jelenlevőket, felelős embereket, a zágoni magánerdészet alkalmazottait, vigyázzanak a kezükben levő közösségi vagyonra, hiszen – mint Tamás Sándor elmagyarázta – ma is sokan szeretnék visszaállamosítani a közbirtokosságokat, megszüntetni a magánerdészeteket, abból az érthető okból, hogy az egyes magánerdészetekből értékesített fa haszna a helybélieket gazdagítja, miközben ha az állam kezeli az erdőket, az itt kitermelt fa hasznát az ország területén bárhol befektethetik.

Kiss Augustin zágoni polgármester számokkal is bizonyította, hogy milyen jelentős hozadéka van a község számára a magánerdészet által kezelt, de önkormányzati tulajdonban levő 5025 hektár erdőnek és 1000 hektár legelőnek. Az elmúlt három és fél évben, mióta ő a polgármester, 18 ezer méter tűzifát osztott ki az önkormányzat, további 842 köbméter építkezésre való fát, valamint 46 310 köbméter fát értékesített cégeknek a liciteken. Az így befolyó összegekből sikerült a Zágonhoz tartozó Papolcon műfüves focipályát létesíteni, felújítani a zágoni polgármesteri hivatalt, parkolókat kialakítani, utakat javítani, gépeket vásárolni. „Országos szinten a legjobban működő magánerdészetek közé tartozik a zágoni, és erre büszkék vagyunk” mondta.

Végül ismét Porzsolt Levente összesítette a zágoni erdészet fennállásának eredményeit: a kezdeti 6500 hektárról 20 ezerre gyarapították a területét, ezt viszont csak tisztességes munkával, és jó emberi kapcsolatok kialakításával lehetett elérni. Jelenleg Zágon, Réty, Uzon, Nagyborosnyó, Dobolló, Szitabodza, Kommandó, Barátos és Kovászna területén is jelen van a magánerdészet, be is vonódik e közösségek életébe. Építettek egy menedékházat a Bóta-völgyben, megvásároltak és felújítottak egy székházat, van tehát mit ünnepelniük, az erdészet vezetői, alkalmazottai pedig irigyeik ellenére is folytatják azt a tevékenységet, amelynek még egy fontos jellemzője, sőt erénye, hogy a román-magyar együttműködésnek is szép példája.