Pestis miatt olcsóbb hús?

December elején Fitos Gábor, a magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy még mindig ígéretesnek látja a román piacot, ami középtávon is szép bevételt hozhat a magyarországi termelőknek: szerinte ugyanis „a románok sokkal nehezebben boldogulnak az afrikai sertéspestissel, mint Magyarország”. Ennek kapcsán kerestük meg dr. Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvost.

December elején a Portfolio Agrárszektor konferencián a magyarországi sertésszektort ért hatásokat összegezték a meghívottak. A tanulságok levonása sem maradt el: Fitos Gábor, az ottani Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy vélte, nem törvényszerű, hogy a magyar sertésárak ennyire a németországihoz legyenek kötve, ideje elszakadni ezektől. Kifejtette, még mindig ígéretesnek látja a román piacot, ami középtávon is szép bevételt hozhat a hazai termelőknek. Ennek oka szerinte, hogy „a románok sokkal nehezebben boldogulnak az afrikai sertéspestissel, mint Magyarország, illetve Romániában a házisertés-állományba is begyűrűzött a kór”.

Dr. Sikó Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos elmondta, valóban sokkal kevesebb esetet, sertéspestis-fertőzési gócot jegyeznek Magyarországon, mint Romániában: itt rámutatott arra, hogy Magyarországgal ellentétben – ahol egy-egy településen csak 1-2 gazda tart szervezetten nagyobb számú háziállatot – nálunk számos háztáji gazdaságban találni sertést, különféle jószágokat, így Romániában nehezebb az ellenőrzés, a felügyelet.
– A múlt hét közepén is több tucat fertőzést jegyeztek Románia több megyéjében (főképp a bánsági részen). Erdélyben mintha kissé csendesedett volna a betegség terjedése, csupán időnként akadnak gondok – magyarázta dr. Sikó.

Lapunk arra is választ keresett, hogy mi okozhatja a jelenlegi sertéshús-túlkínálatot a háztáji gazdaságoknál.
– Valóban tetten érhető egy jelentős mértékű túlkínálat. A mezőgazdasági minisztériumnak ugyan van egy régebbi határozata, miszerint 5 disznónál többet nem tarthat egy gazda, és ezeket is csak a családon belül lehetne értékesíteni, de ez vita tárgyát képezi, megfellebbezték. Itt, ahol évszázados hagyománya van a sertéstartásnak, nehezebben fogadják el a gazdák a tiltást, mégiscsak egy jövedelemforrásról van szó… Az évek során a sertéshús ára nálunk stagnált, nem lehetett kirívó növekedést, csökkenést észlelni. Az előrejelzések szerint ez idénre sem változik látványosan. Eddig többnyire helyi sertéshúst forgalmaztak a háromszéki kereskedők, de legutóbb hallottam olyan híreket is, miszerint a külföldi talán olcsóbb lesz – részletezte.

Háromszéken hat nagy sertéstartó telep található, ebből tavaly kettő egyáltalán nem volt benépesítve, de a többi sem működött teljes kapacitással.