Na, Lucica doktornéni nekifogott șoșoacaskodni és popmonicaskodni. A „jó” kifogás soha se rossz!
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A levélben Dr. Şereş „felháborítónak” nevezi Erdély András írását, amely „sértő a családorvosokra és a kollégiumra nézve, és félrevezeti az olvasókat”. Emlékeztet: a háziorvosok az elejétől kiálltak a világjárvány elleni harcban, többen megbetegedtek, országszerte mintegy negyvenen meghaltak a járványban. Kifejti: az elmúlt esztendőben nemcsak a járvánnyal küzdöttek, hanem az állandóan változó törvényekkel is, „volt olyan hét, hogy egy törvényt háromszor-négyszer is módosítottak”.
„A családorvos is csak egy ember, nem superman, és a nap neki is csak 24 óra, pedig egyesek szerint nekik 48–72 órát tart”– fogalmaz a levél, és leszögezi: a családorvosok alapvető teendője az egészségfenntartás, illetve az akut és krónikus betegek kezelése, erre jött rá a koronavírus-gyanús betegek kiszűrése, eligazítása, kezelése, monitorozása, az egészségügyi igazgatóság informálása.
Az oltáselőjegyzéssel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy a családorvoson kívül még négy lehetőség van (előjegyezheti magát a beteg vagy egy hozzátartozója, fel lehet hívni a call centert, segíthet a szociális iroda), hogy az oltási platform „nehézkes”, általában csak éjszaka lehet helyet foglalni, „megoldhatatlan a kabinetből”. „Az előjegyzés nem az orvosi ellátás része, hanem egy bürokratikus folyamat” – állapítja meg a levél.
A szövetség véleménye szerint városokban nem indokolt háziorvosi rendelőkben oltani, hiszen specifikus infrastruktúrával jól felszerelt oltóközpontok vannak, ahol a családorvosok is szolgálatot teljesítenek, falvakon viszont indokolt lehet, ám segítségre van szükségük: táblagépekre (mint a városi központokban), regisztrátorra (aki előjegyez, behív, beír, kinyomtatja az oltási igazolványt), fogyóanyagokra és nem utolsósorban olyan oltóanyagra, amit elfogadnak a páciensek.
Dr. Şereş úgy véli, a cikk „dezinformál” a pénz tekintetében is: az a „horribilis összeg”, amit a szerző kiszámított, nem következik a törvényből, és nem is a programálásra jár, hanem a felvilágosításra, a beszervezésre, az oltásra, a megfigyelésre stb. A családorvos jövedelme is „rosszindulatúan” van a brit orvosok jövedelméhez hasonlítva, hiszen az nem az orvos, hanem a kabinet jövedelme, amiből fizetni kell az alkalmazottakat, a fogyóanyagokat, a közköltséget, s a megmaradó összegből még levonják az adót, az egészség- és nyugdíjbiztosítást. „A lényeg az lenne, hogy ne uszítsuk a betegeket az orvosok ellen, hanem összefogjunk, és együtt, a sajtó segítségével is próbáljuk rávenni az embereket a szabályok betartására, hogy oltassák be magukat, mert akkor elkerülik a megbetegedést, kialakul a társadalom védettsége, és legyőzzük a világjárványt” – írja dr. Şereş Lucia.
Na, Lucica doktornéni nekifogott șoșoacaskodni és popmonicaskodni. A „jó” kifogás soha se rossz!
Azt vajon tudja-e dr Seres, hogy Kovásznán a tavaly március óta 2 családorvos (V.M és M.A) nem nyitotta ki a rendelője ajtaját, hanem telefonon és az ablakon kereztül intézik a konzultáciot és recept írást. A sok beteg időjárási viszonyoktól függetlenül kinn áll az ajtó előtt és várja a sorát. Ez etikus?
Nem csak Kovásznán, meg lehet nézni falvakon is, hányan vizsgálják meg a beteget, beszélgetnek el vele receptírás előtt.
Ès azt vajon tudja-e,hogy idős asszony kèrès
Ès azt vajon tudja-e,hogy hiàba hìvjàk xy orvost egy haldoklò megvizsgàlàsàra,mert azt a vàlaszt kapja,hogy telefonon lehet ezt lerendezni.Majd a halàl beàltakor sem hajlandò a helyszìnen megvizsgàlni,csak telefonon?Rèmàlom…
Máshol önkéntes munkában is, éjt-nappá téve vesznek részt az orvosok és egészségügyi személyzet az oltásban, itt meg kifogásokat keresnek, hogy miért nem tudják a munkájukat elvégezni. Romániában nem a pénzhiánnyal van a baj, hanem a segítőszándékkal, másokért tenni akarással. Azt felénk pénzzel sem lehet megvenni…
A községi családorvosok szava szentírás a, főleg időskorú, páciensek számára. Tudomásom van olyan esetről, hogy lebeszélte az idős embert a doki, így az, hallgatva az orvosára, lemondta a programálását.
Sajnos nem egyedi eset. Vannak olyanok is, akik azt mondják ” várjunk még” vagy „én sem adatom be „
A családorvos ismeri a betege kórtörténetét. Bízzuk rá, ha úgy ítéli meg, hogy valakinek nem ajánlott az oltás. Ő a szakember.
Kivéve azt az esetet, mikor nem a kórtörténet alapján dönt, hanem egyszerűen oltásellenes.
Adjatok neki sok pénzt, s nem lesz oltásellenes. Így működik.
Nagyon gyengére sikerült védekezés.