Saját gyerekeinket húzzuk le?

Országos felháborodást váltottak ki a magyartanárok körében a nyolcadikosok képességvizsgájának anyanyelvi tételei. A pedagógusok azt kifogásolják, hogy a kompetenciamérés újabb követelményét szolgai hűséggel követve a tételalkotók olyan zavarosan megfogalmazott követelményeket állítottak a diákok elé, amelyekre nem tudták őket felkészíteni saját tanáraik sem. Mit mondanak a tegnap közölt jegyek erről a témáról?

A felnőttek nagy része által ismert magyar irodalom és nyelvtan helyett az új tanterv arra próbálja felkészíteni a gyermekeket, hogy az írott szövegek világában bárhol elboldoguljanak, így az irodalmi szövegek, az egyezményes tudás számonkérése helyett szövegértésüket és szövegalkotási készségeiket, logikus gondolkodásukat teszik próbára a vizsgák során.

A magyartanárok nagy része egyetért abban, hogy idén rosszul és nem egy nyolcadikos diák szintjén voltak megfogalmazva a kérdések (főleg a nyelvtani részben). Ezt érzékeltetik az olyan megfogalmazások, mint „a többességre utaló nyelvtani elem”, vagy „a múltban lezáruló történés”. A dolgozatjavítók sok esetben maguk is csak a javítókulccsal tudták eldönteni, mi a helyes válasz, köztük is vitát generált a helyes megoldás.

A leíró nyelvtant felváltó új tantervet, mely elveti az eddigi jól ismert terminológiát, és azt körülíró kifejezésekkel helyettesíti, kilenc éve használják az iskolákban, a mostani nyolcadikosoké a második nemzedék, amely e tananyag szerint vizsgázik. De „ennyire körmönfontan, körülményesen megfogalmazott kérdéssel nem találkoztam a gyakorló tételek között” – mondta egy névtelenül nyilatkozó magyar szakos tanár.

Ezek után a tények: az előző évekhez képest kevesebb a magyar diákok aránya az első tízben, míg 2021-ben 14 diák, 2020-ban 6 került az első húszba, idén csak két magyar tanuló szerepel ott. Tízes magyar dolgozat az idén nem volt (tavaly viszont 21 is). Ezek a tények valószínűsítik, hogy a kifogásolt tételek valóban lehúzták a magyar jegyeket, méghozzá éppen a jobb tanulókét. Kisebb, átmenő jegyet viszont könnyű volt elérni.

Több sepsiszentgyörgyi iskola magyartanárnőit is megkérdeztük arról, hogyan tükröződik diákjaik jegyében az inkriminált tételsor, meglepetésünkre többen nyilatkozták, jó jegyeket kaptak a diákok, a megszokott módon nagyobbakat, mint románból és matekból, és viszonylag jól elboldogultak a tételekkel, bár még a legjobbak számára is volt félreérthető – és félreértett – utasítás (tehát pontvesztés is). Ennek ellenére abban is egyetértettek a megkérdezettek, hogy testületileg fel kell lépni a nem koherens tanterv és követelmények, az utolsó pillanatban bedobott új feladattípusok, a diákokat lehúzó megfogalmazások ellen. „Nincs semmi biztonságérzete az embernek” – vélekedett Domokos Judit a Váradi József-iskolából.

„A tételek irodalmi része is erősen lebutított és a kreatív diákok lehetőségeit igencsak beszűkíti” – mondta Pénzes Ágnes, a Székely Mikó Kollégium magyartanárnője, aki szerint a tételek „rosszindulatúak” voltak, aminek következménye lehet – már vannak esetek rá –, hogy diákokat vesztenek a magyar középiskolák. Ezért zavarja az is, hogy már a korábbi években is rossz tapasztalata volt a bukaresti illetékesekkel való kommunikációt illetően. Tavalyi, több kolléga által aláírt jelzésükre, melyet szintén egy vizsgatétellel kapcsolatban a tanfelügyelőségen keresztül juttattak el a minisztériumba, azóta sem érkezett válasz.