Se pénz, se oktató

Az idei évre tervezett 44 szak- és átképző tanfolyamából ötöt tartott meg a munkaerő-elhelyező ügynökség 70 személlyel, miután az erre az évre igényelt 600 ezer lejes költségvetésből év elején csak 200-at ítéltek meg, amelyből végül is 100 ezer lej lett. Nagy a bizonytalanság az egész ágazatban – tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón Kelement Tibor igazgatótól.

Az egész jövő évi működés, költségvetés nagyon kérdéses, mert nem lehet tudni, mi valósul meg a kormány azon terveiből, amellyel az alkalmazottakra hárítja az államnak a bérek utáni illetékek kifizetését. Ezek végösszege a nettó jövedelem felénél is több lehet. Ha valóban a magánszemélyekre hárul a befizetés, de ők ezt elmulasztják, miből fog működni a hivatal, miből fogja fizetne a segélyeket, kurzusokat, szubvenciókat? – osztotta meg aggályait a sajtó képviselőivel Kelemen.

Képzésre pedig van igény, a megyében több cég is jelzi, hogy szüksége van munkaerőre, például elárusítókra, hegesztőkre, varrómunkásokra, de az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a manikűrösök-pedikűrösök és masszőrök kereslete. Ezen túl, mivel jelenleg is nevetségesen kicsi az órabére a tanfolyamokon oktatóknak – míg a tanügyben tanító legmagasabb fokozatú tanáré például 40 lej/óra, egy szakképzésen oktatóé bruttó 10 lej –, nem találnak képzőket a hivatalok, a 2016/96-os kormányrendelet pedig belerondított az eddig igen jól működő rendszerbe akkor, amikor elfelejtett rendelkezni afelől, hogy a vizsgáztató bizottságokat kinek kötelessége fizetni. Mindezt tetézi, hogy az államfő a múlt héten visszautasította az aláírásra felterjesztett rendeletet, mert több pontban is összeférhetetlennek találta az oktatási törvénnyel.