Segíthetnek a drónok

Szokatlanul hűvös és csapadékos-viharos tavaszi, nyár eleji időszakon vagyunk túl, aminek a hatásait leginkább a földműveléssel foglalkozók érzik. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság illetékesét, Kozma Béla igazgatót kérdeztük a következményekről.

– Milyen hatással van a háromszéki mezőgazdaságra a május–júniusban lehullott csapadékmennyiség, illetve a hűvösebb idő? Melyek azok a kultúrák, amelyek kedvelik a sok esőt, nedves talajt, és melyek, amelyeknek a hozamát kedvezőtlenül befolyásolhatta?

– A hűvös május miatt kb. 2–3 hetet csúszott a vegetáció, ezt elsősorban a kalászos gabonák sínylették meg. A nyári betakarítási munkák az árpa aratásával kezdődnek, ez egyelőre késik, csapadékmentesebb, aszályosabb időszakot kíván. Legtöbb helyen késett a kukorica vetése, csak május elseje körül volt lehetséges, ennek ellenére van, ahol a korai hibrid már mellig ér. Nagyvonalakban sikerült a lemaradást behozni.

– A különféle kórokozók, növénybetegségek tekintetében hogyan alakult az elmúlt időszak? Elősegítette a szaporodásukat az időjárás vagy pont ellenkezőleg?

– A folytonos esőzések miatt a növényvédelmi munkálatok elvégzése okozott gondot, ki kellett lesni, el kellett és el kell kapni a – néha pár órás! – időszakot, hogy rá lehessen menni az ázott talajra a kezelések megejtése céljából. A június elején Sepsiszentgyörgyön tartott drónbemutató sikert aratott a növénytermesztők körében, és új perspektívákat nyitott számukra. Pár év múlva a mezőgazdasági drónok a precíziós gazdálkodás alapját kepézhetnék, segítségükkel pásztázható lenne egyes betegségek és növényi kártevők jelenléte a növényi kultúrában, ugyanakkor lehetővé tennék a permetezéseket oly módon, hogy a munkagépekkel ne kelljen az ázott talajt taposni. A burgonya permetezése is „lopva” történik, eső előtt és után. A termelők jelenleg a ragyától igyekeznek menteni a pityókát. Az időjárási viszonyokat figyelembe véve, az aktuális növényvédelmi figyelmeztetés is burgonyabogár és a burgonyavész kialakulására, továbbterjedésére irányul. A burgonya várható terméshozama még csak ezután dől el. A nedves, párás időszak, a nyirkos talaj a spanyol csupaszcsiga elszaporodásának kedvezett; a meztelen csigák tömegesen garázdálkodtak a kertekben, zöldségkultúrákban, epresben.  

Ezúton is emlékeztetjük a növénytermesztőket, hogy kötelesek permetezési naplót vezetni. Csak homologált növényvédő szereket használjanak, a megengedett koncentrációt, illetve dózisokat szem előtt tartva. 

– Milyen gyümölcstermésre számíthatunk az idén, hogyan hatott az időjárás a méhészetre?

– A méhészek is panaszkodnak, a tavaszi esőzések kedvezőtlenül befolyásolták a méhészetet. Aki repcére vándorolt, annak, ha jól időzített, a méhcsaládjai jól fejlődtek, de méztermelés szempontjából nem nyugtázhat egyértelmű hasznot. Az akácra való vándorlás sem váltotta be a hozzá fűzött reményt, szintén az esőzések miatt. A vándorméhészek idei mentőöve lehet a napraforgóra való vándorlás – meleg, száraz idő esetén. A bőséges csapadék nem kedvez a gyümölcstermesztőknek: gondoskodni kell a gombafertőzések elleni védelemről. Az alma- és körtetermesztésben a jelen időjárási feltételek mellett legnagyobb kártételt a ventúriás varasodás és a lisztharmat okozhatja.