Sikeres forgácsfesztivál

Vasárnap több mint ötezer látogató fordult meg Kovászna város központjában, ahol a helyi önkormányzat, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület szervezésében megtartották az első Orbaiszéki Forgácsfesztivált. Tizenhárom népi mester, 22 helyi termelő, néptánccsoportok, fúvószene és jó hangulat várta az érdeklődőket.

Habár az időjárás a délutáni órákban nem kedvezett a rendezvénynek, a néha-néha hosszabb-rövidebb ideig tartó esőzés sem szeghette kedvét a résztvevőknek, akik a jó hangulatért, a népi mesterek nyújtotta látnivalókért, a kézművesek kínálta finomságért vagy épp a sörsátrak árnyékáért mentek a fesztiválra. Ezt egyébként Gyerő József kovásznai elöljáró nyitotta meg az orbaiszéki polgármesterek, Márton Árpád képviselő, Tamás Sándor megyetanácselnök és Grümann Róbert megyetanács-alelnök jelenlétében.
A polgármester arra emlékeztetett, a fa és az erdő a kezdetektől fogva meghatározó helyet töltött be az orbaiszéki ember életében. „Bátran állíthatjuk, hogy a fa megmunkálása az orbaiszéki székely-magyarság mindennapjainak szerves részévé vált”, mondta.
Az elöljáró kifejtette, hármas célja van a rendezvénynek: elsősorban éltetni, ápolni azokat az értékeinket, amelyeket őseink ránk hagytak, és amelyet kötelességünk átadni. Másodsorban fontos erősíteni azt a térségi öntudatot, amely az orbaiszéki embereket jellemzi, nem utolsósorban pedig egyfajta hasznos kikapcsolódási lehetőséget szeretnének teremteni mind a helybelieknek, mind az idelátogató vendégeknek, turis­ták­nak.

Mesterségem címere
A népi mesterek a rendezvénysátor alatt sorakoztak fel. A felhozatal gazdagnak bizonyult, hiszen akadt köztük fafaragó, kerekes, hangszerkészítő, kádár, zsindelykészítő is. Mindenki a maga portékájával és szakmájával kápráztatta el az erre nagyon is fogékony közönséget.
Ferencz Botond kovásznai fafaragó egy készülőfélben levő kopjafát, valamint egy székely gyalogkaput hozott magával. Nála a kíváncsiskodók munkaeszközt is ragadhattak, hogy kipróbálhassák a mesterség mibenlétét. Kérdésünkre elmondta, örül annak, hogy a kissé elhanyagolt orbaiszéki népi mesterek a nagyközönség előtt is ismertekké válhatnak.
A kovásznai Demes Mihály négy éve vonult nyugdíjba, azóta készíti a húros hangszereket: hegedűvel, citerával, brácsával jelentkezett a fesztiválon. Bodor János kovásznai fafaragó egy 6 méter széles, 430 centi magas, galambdúc nélkül székelykapuval érkezett a rendezvényre, jobban mondva hozták azt le az önkormányzat traktorával, utánfutóval. A kaput, amit egy helyi panziótulajdonos adományozott a városnak, két hónapja készíti a mesterember, és a Dózsa György-parkban állítják fel szeptemberben. Bodor cserefából dolgozik, „mivel az a legtartósabb, de sajnos, sok olyan eset van, amikor az önkormányzati vezetők buzgalmukban juharfából készült székelykapukat helyeznek el a települések végére, ezek viszont nem időt­állóak”.
A kovásznai Konnát László neje, Rita és egyetemista fia, Levente ajándéktárgyakat faragtak a résztvevőknek. Levente elmondta, már gyerekkorától megszerette a fafaragást, amióta testvérével, Árpáddal kezdtek bejárni apjuk műhelyébe.
Telekről Péter Gyula, Zaboláról Gál József képviselték a kerekes mesterséget. Péter Gyula még a katonaság alatt sajátította el a szakmát, míg a szép korú, 83 éves Gál József 1962-óta űzi a mesterséget, igaz, mostanában már nincs annyi megrendelője, mint régen.

Tejverő dézsára is van igény
Mivel Gelence község is a történelmi Orbaiszékhez tartozik, onnan is érkeztek mesteremberek. Jakab János a zsindelykészítés rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. „A szakmát édesapámtól tanultam, én pedig továbbadtam a vejemnek – mondta. – A felhasogatott fenyőfából faragópadon készítjük el a zsindelyt. Tudjuk, hogy sokan modern eszközöket használnak, de mi jobban szeretjük a hagyományos megoldást.”
A haralyi Szőke Tibor, aki édesapjától, Szőke Barnától tanulta a kádár mesterséget, szilva- és eperfából készült pálinkáshordókkal, budonkákkal, tejverő dézsával érkezett a rendezvényre. Mindenképp dicséretre méltó kezdeményezésként értékelte a seregszemlét, mert „így a turisták is láthatják, miféle munkákat is készítenek a mesterek”. Hozzátette, ők maguk leginkább rendelésre dolgoznak, és igenis van igény ebben a modern világban akár még tejverő dézsára is!
A kommandóiak, köztük András Zsolt elmondták, náluk a faluban nincs fafaragó, ezért favágó-bemutatót tartottak. Szintén a kommandóiak standjánál volt látható a Reșița nevű gőzös makettje, amit Kocsis Béla kommandói polgármester kapott ajándékba édesapjától, idős Kocsis Bélától, még 8 éves korában.
A résztvevőket Tamás Sándor és Gyerő József könyvekkel jutalmazták.

Olyan, mint a városnapok…
A kézműves vásáron válogatott finomságok várták a vendégeket, a kovásznai RMDSZ nőszervezete például csörögével rukkolt elő, a színpadon pedig egymást követték a néptánc- és fúvószene-előadások. Este a Translymania, valamint a Bojtorján együttes koncertezett. Hogy milyen volt az első Orbaiszéki Forgácsfesztivál? Legjobban azzal a párbeszéddel tudnánk jellemezni, amit két nézelődő folytatott: „Olyan ez a rendezvény, mint a városnapok” – mondta az egyik. „Dehogy olyan, ez sokkal jobb” – kontrázott a másik.