Nem sokkal, de a tavalyihoz képest gyengébbek lettek az idei képességfelmérő-próbavizsga eredményei Háromszéken, vélhetően ebben az is közrejátszik, hogy az idén vizsgázó nyolcadikosok másfél évig előre kiszámíthatatlan váltásokban online, hibrid és jelenléti oktatásban tanultak.
Az átmenési arány, vagyis azoknak a vizsgázóknak a hányada, akik legalább ötös vagy annál nagyobb értékelést érték el, magyar nyelv és irodalom próbavizsgán volt a legmagasabb, vagyis 79,41 százalék (tavaly 79.62% ). A román nyelv és irodalom próbavizsgán 50,55 százalékos (tavaly 50.53%) volt az átmenési arány, a matematikán pedig 51,07 százalék (55.22%).
A tanfelügyelőség készített egy összesítést arról, hogy a három tantárgyból a diákok milyen arányban értek el ötös vagy annál nagyobb átlagot, ez 56,62 százalék, ami a tavalyi 59.79%-hoz képest visszaesés. Kiss Imre főtanfelügyelő. úgy véli, az átmenési arány szempontjából nem releváns adat, hiszen egy ötösnél kisebb – tehát egy sikertelen vizsgajegy – és két magasabb értékelés is eredményezhet ötösnél nagyobb átlagot.
A vizsgaeredmények kisebbek az országos átlagnál, ez általában így szokott lenni. Főleg a románból nagy az eltérés. Nyilván sok hátrány van még, amit be kell hozni. Azt kell tudnia minden tanárnak és diáknak, hogy nem a középszerűséget támogatjuk. Oda kell tegyék magukat a diákok és tanulniuk kell, mert vannak hiányosságok” – fogalmazott a főtanfelügyelő, de emlékeztetett azokra a nehéz oktatási körülményekre is, amelyekben jócskán volt része az idei vizsgázóknak.
Ez a generáció az, amely ötödik osztályban online kezdte tavasszal a tanulást, és csak a tavalyi év volt az, amikor már normálisabbak voltak a körülmények – idézte fel a járvány által az oktatásban okozott problémákat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha az előző évek próbavizsga-eredményeivel veti össze az ideit, akkor az is látható, hogy a járvány időszaka sem volt eredménytelen, illetve sikerült behozni a lemaradás egy részét is, hiszen nincsenek nagy különbségek az előző évek és az idei próbavizsga-eredmények között.
Kiss Imre bízik abban , hogy a nyári vizsgán jobbak lesznek az eredmények – főként matematikából –, ami meglátása szerint azért is megalapozott remény, mert a tanulók körében az az általános vélekedés, hogy a próbavizsgáknak nincs tétje, hiszen az azon kapott jegyet is csak kérésre írják be a naplóba. A lemaradást azonban csak akkor lehet pótolni, ha abból a diákok, tanáraik és a szülők egyaránt kiveszik a részüket – mondta.
Széchely István
Fotó: Veres Nándor
Biztos haladas a mar joforman megvalosult analfabetizmus fele. Csak kivancsisagbol kerdezem, mi az oka, hogy 90%-a a mai fiatal es kozeposztalynak nem tud helyesen irni? Mit csinaltak a tanitonenik az 1-4 osztalyban, hogy ennyire lesullyedtunk? Ez kulonosen ervenyes a Szekelyfoldre, mert a magyarorszagi fiatalok sokkal helyesebben irnak, ez siman kovetketo az ilyen -olyan kommentekbol. Ha netan valaki megemliti a helyesirast, azonnal ki van tamadva, hogy nem magyaroran vagyunk 🙂