Két kézdivásárhelyi lakos is százezer lej fölötti összeggel tartozik az önkormányzatnak
Kézdivásárhelyen kimagasló arányban fizették be a fizikai és jogi személyek egyaránt...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A házigazda, Demeter Zoltán művelődésszervező az est során megjegyezte, hogy a szokásos „kulturális” téma helyett ezúttal azért esett a választás a hulladékgazdálkodásra, hogy népszerűsítsék egy kicsit az egy ideje Erdővidék településein is bevezetett szelektív hulladékgyűjtést, hogy az emberek több információt kapjanak az újrahasznosítható hulladék külön gyűjtésének lehetőségeiről, és nem utolsósorban általános betekintést nyerjenek a hulladékgazdálkodásba is, melyről oly sokat hallani, de annál kevesebbet tudni. Egy bizonyos, rengeteg szemetet termelünk, ám az már kevésbé érdekel minket, hogy mi történik ezzel a hulladékkal, hiszen, ha egyszer kifizettük a „szemétdíjat”, úgy véljük, onnan tovább már nem a mi dolgunk a törődés – hangzott el a felvezetésben.
Az erdővidékiek nagyrészt tudják, hogy a régióban többen próbálták már megoldani így vagy úgy a hulladékgazdálkodás kérdését, néhány éve egy 1 millió eurós pályázat is lefutott e témában (a 2012 előtti baróti városvezetés jóvoltából), minek eredményeként „szelektív szigetek” épültek, azonban mára ezek az építmények is gyakorlatilag hulladékká váltak. Mint azt Ambrus József megjegyezte, nem tudni, mi lesz a sorsuk, egy viszont biztos: nem használhatóak.
Az igazgató azzal kezdte, bár nem népszerű manapság a hulladékgazdálkodásról beszélni, mégis muszáj megtenni, állítását alátámasztandó, a hallgatóság részéről sok egyéni kérdés is felmerült az est során, ami arra is rávilágított, hogy bizony, a vállalat és ügyfelei közötti kommunikáción bőven van még, amit javítani. Demeter Zoltán javaslata az volt, hogy a vállalat a honlapján próbálja megválaszolni az ügyfelek „gyakori kérdéseit”, ugyanakkor az ügyfeleket is bátorította, hogy kérdezzenek, mert maga a Tega igazgatója is felveszi a telefont, vagy éppen visszahív bárkit, aki gondjával hozzáfordul. Problémák pedig vannak, a meghívottak azt mondták, hogy még a hulladékgazdálkodással kapcsolatos újságcikkek alatti hozzászólásokat is elolvassák, hogy tudomást szerezzenek a gondokról és orvosolják azokat.
Másrészt néhány általánosan közszájon forgó tévhitet is eloszlattak a találkozón: például azt, hogy a Tega maga, és az egész hulladékgazdálkodás nem egy kincsesbánya, a vezetők „vért izzadnak” azért, hogy tartani tudják a hulladék elszállításának jelenlegi tarifáját, miközben minden drágul: az üzemanyag, a hulladék kezelésének költségei és így tovább. Szó esett a hulladékgazdálkodási egyesület és a Tega környezettudatosságra nevelő kampányairól, a mezőn, utcán eldobott hulladékról, a hulladék elszállításának, gyűjtésének helyi hiányosságairól is, és bár mondták, hogy az ország más vidékeihez képest Kovászna megye nem áll rosszul a hulladékgazdálkodás terén, azért van még, amit közösen tenni: de, hogy még jobban menjenek a dolgok, az a polgárok, az önkormányzatok felelőssége is.