Stratégia az előttünk álló évtizedre

Szerdai rendes ülésén a Kovászna Megyei Tanács elfogadta a megye fejlesztési stratégiáját a 2021–2030. közötti időszakra. A XIX. század végén ügyködő háromszéki főispánról, Potsa Józsefről elnevezett fejlesztési tervet a megyevezetés a Babeș-Bolyai Egyetem oktatóival dolgozta ki.

Potsa József 1877 és 1903 között 26 évig volt hivatalban, az ő idejében fejlődött leglátványosabban Háromszék vármegye – indokolta Tamás Sándor tanácselnök, miért éppen róla kapta nevét a megye stratégiája (egyébként egye­dül­álló módon csak nálunk van ennek megkülönböztető neve), amely egy több mint 500 oldalas dokumentum.

Ha egy hajó nem tudja, melyik kikötőbe tart, egyetlen szél sem kedvez neki – vezette fel a terv bemutatását Jakab Barna alelnök, aki a stratégiát kidolgozó munkacsoportot vezette. Miután vállalkozásokkal, civil egyesületekkel, önkormányzati képviselőkkel és polgármesterekkel egyeztettek, valamint a lakossági konzultáció keretében a helyiek véleményét is megtudakolták, a terv kidolgozói arra jutottak, hogy Háromszéket egy „zöld, magasabb konnektivitással, sokszínű gazdasággal, jól teljesítő oktatási rendszerrel, aktív vállalkozói réteggel” jellemezhető megyévé kell fejleszteni.

Igaz, van néhány stratégiai akadály, nehézség – hangzott el –, mint például a népességfogyás, a gazdasági sokszínűség és a képzett munkaerő hiánya, a gyenge társadalmi kohézió, fejletlen vállalkozói szféra, de versenyelőnyt sem olyan nehéz találni. Jó a megye földrajzi elhelyezkedése, kiváló az együttműködés a megyei és a helyi önkormányzatok között, gazdag az épített kulturális örökség, és van mezőgazdasági potenciál, továbbá a székelység mint brand is működik: komolyság, összefogás, biztonság a köztudatban élő jellemzői.