Sürgősen kérniük kell a birtoklevelek kiadását azoknak, akiket elkerült a kollektivizálás

Az idén májusban megjelent 123-as törvény szerint a nem kollektivizált területekre, legyenek azok bel- vagy kültelkek (szántók, kaszálók, legelők) november 18-ig lehet még kérni a birtoklevél kiadását, másképp a tulajdonosok lemondhatnak róluk. A határidő közeledtére dr. Ráduly István Kovászna megyei prefektus hívta fel a figyelmet.

Azokra a telkekre, amelyeket a kommunizmusban – önként vagy kényszer alatt – nem adtak át a kollektívnek, a törvény szerint a megyei földosztó bizottságoknál lehet kérni a birtoklevél kiadását, de Ráduly István szerint ajánlott ugyanakkor a helyi bizottságnál is megtenni ezt.

Azok az igénylők (vagy örököseik) folyamodhatnak birtoklevélért, akik nem voltak kollektív tagok és bizonyítani tudják a folyamatos földhasználatatot, ugyanakkor az is feltétel, hogy a szóban forgó területre a kataszteri törvény értelmében ne legyen telekkönyv nyitva, illetve ne legyen iktatva más igénylő kérése is ugyanarra a parcellára.

Mint Ráduly István elmondta, több olyan eset lehetett az 1990-es években, hogy valaki birtoklevelet kért földjeire, de azt mondták neki, hogy nem szükséges kérést letennie, ha nem volt kollektivizálva a terület. Ha most nem igénylik a földeket, azok végképp kicsúszhatnak a kezeikből.

A 2013/165-ös törvény ugyanis kötelezte a polgármestereket, mint a földosztó bizottságok elnökeit, hogy leltározzák fel a közigazgatási egységhez tartozó területet. Az újkeletű kataszteri nyilvántartás szerint azok a földek, amelyekre 1991 után nincs birtoklevél kiadva, az önkormányzatok által szabadon felhasználható területnek számítanak és kioszthatók olyan – akár más megyei – igénylőknek, akiknek jogos földvisszaszolgáltatási kéréseit saját lakhelyükön nem tudták kielégíteni.

Igaz az is, hogy Kovászna megyében szinte kivétel nélkül minden közigazgatási egységben mínuszban vannak a földigényeket tekintve, azaz mindenkinek nem tudták természetben visszaszolgáltatni a földjussukat. Erre többek között olyan előzmények után került sor, hogy a kollektivizálás éveiben a kulákok földjeik egy részét a szolgáknak adták – legalábbis papíron a nevükre íratták – így sok parcella szerepel a tulajdonukként a mezőgazdasági regiszterben. Ugyanakkor az egykori kulák telekkönyvein is szerepelnek azok a földek, így mindenki a birtokjog igazolásával igényelhette azokat vissza a 18-as földtörvény szerint.

A múlt század ötvenes éveiben lezajlott kollektivizálás a megyében főleg azokat a kis falvakat kerülte el, ahol nem voltak szép nagy szántóföldek, ilyen többek között Lisznyópatak, Zalánpatak, Dobollópatak.

Nyitóképünkön Zalánpatak. Fotó: Hlavathy Károly