Szakember kezelje az állatot

Csak állatorvosok által felírt gyógyszerrel kezelhetik ezután a gazdák a jószágaikat, az állatgyógyszertáraknak pedig kötelező módon állatorvosi többségi tulajdonban kell lenniük – írja elő a 1998/160-as törvény múlt héten elfogadott módosítása. A megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatal vezetőjétől, dr. Sikó-Barabási Sándor kérdeztük az elfogadott törvénymódosításról, és hogy ez milyen következményekkel jár, milyen változásokat von maga után.

– Ez jól irányzott visszatérés egy korábbi jó gyakorlathoz – vélekedett Sikó-Barabási. – Nem kezelheti mindenki saját feje szerint az állatait. Mert most az van, hogy a gazda megveszi azt az orvosságot, amit akar, és adja úgy, ahogy a prospektusban írja. Hogy valóban pont az kell-e, jó-e a hatása vagy sem, marad-e a tejben, húsban belőle, kit tudja? A gyógyszerek kiürülése a szervezetből 24 órától egy hónapig is terjedhet. Az a szabályos, hogy az állatorvos vizsgálat után felírja a gyógyszert, és vagy ő maga, vagy megbízott alkalmazottai kezelik az állatot. Van egy többéves uniós program is az antibiotikum-rezisztencia elkerülésére, ez a törvénymódosítás is ezt a törekvést szolgálja – mondta Sikó.

Az intézmény dolgozói ellenőrzéseik során egy országos stratégiai terv kockázatfelmérése alapján gyűjtik a mintákat vágóhidakról, tejbegyűjtőktől, de az utóbbiak már gyorstesztekkel is meg tudják vizsgálni a tej baktériumtartalmát. Ha ugyanis atb-maradvány van a tejben, a tejipar által használt baktériumok (kefirhez, szána) nem dolgoznak benne. Egy tehén rossz teje átlagban 5–700 liter tejet tud elrontani. Az igazgató állítása szerint havonta legalább egyszer előfordul az, hogy az általuk begyűjtött mintában gyógyszermaradványt vagy egyéb oda nem illő szert találnak.

Dr. Sikó éveken keresztül járt kezelni állatokat, saját tapasztalata az, hogy nálunk is, mint az országban, elég önfejűen gyógyszerezik a gazdák az állataikat. Miután az állatorvostól ellestek egy bizonyos kezelési protokollt, következő alkalommal azt maguk alkalmazzák, mert így olcsóbb.

Nem áll fenn az a veszély, hogy az új rendelkezések a kisgazdáknak fölös költségeket okoznának, és ezáltal ellehetetlenítenék az állattartást, hárította el felvetésünket Sikó, hiszen egy jó gazdának normális körülmények között egy évben maximum kétszer-háromszor (vagy egyszer sem) kell kihívnia az állatorvost, a kötelező intézkedéseken (oltások, vérvételek stb.) kívül. Ha gyakran betegek az állatok, ott valami gond van a hellyel, a takarmánnyal vagy egyébbel, ebben az esetben jobb feladni a tenyésztést.

Kérdésünkre, hogy vajon elegendő állatorvos van-e a megyében az új gyakorlat szerinti működéshez, az állategészségügyi igazgató elmondta, lenne utánpótlás fiatalokból, náluk is nagy szükség lenne rájuk, a körzetekben is sok az idős, 60-on felüli szakember, az általa vezetett intézményben pedig jelenleg13 állatorvosi végzettséggel betölthető üres állás van (ezek a járvány miatt jelenleg nem meghirdethetők).