Szánozás és határkerülés Háromszéken – frissítés

Háromszék két régiójában eltérő húsvéti szokások maradtak életben: Orbaiszéken a szánozással, Felsőháromszéken a határkerüléssel ünneplik a feltámadást, illetve kérnek áldást a határra.

A szánozás ősi, esővarázsló szokásból ered, amelyet Székelyföldön csak két településen őriznek, egyik Szörcse, a másik Tamásfalva, fejtette ki lapunknak Biró Erika szörcsei lelkész. Hozzátette, a múlt század elejéig visszanyúló népszokást 1944-ben beszüntették, ám a rendszerváltás után a két faluban újra életre keltették. „Szörcse és Tamásfalva húsvéti szánozása hasonló, ám akadnak eltérések: Székelytamásfalván kizárólag a fiúk vesznek részt a szánozásban, míg Szörcsén a lányok is húzzák a szánt” – jegyezte meg.

Az idei szörcsei húsvéti szánozás „retro” lesz, osztotta meg lapunkkal Biró Erika. „Vízbevető hétfőn a 11 órai istentiszteletet követően a veterán szánozók indítják, majd a központban átadják a fiataloknak a szánt. Ugyanott lesz megtekinthető az általam készített, kézimunkákat és korábbi szánozásokat bemutató fotókollekció” – jegyezte meg.

Mit takar azonban a szánozás kifejezés? „A fiatalok, a lovak megfelelői, egy fenyőágakkal díszített erdőlőszánt húznak, amelyen a cigánynak nevezett fiú ül. Így járják a falu utcáit, élükön a bekérővel és a zenészekkel, hátuk mögött a hajtóval, aki ostorral csattogtat. Ahol nyitott kaput találnak, bemennek, és rigmusokkal, húsvéti jókívánságokkal köszöntik a ház népét, majd kölnivel, vízzel locsolják őket” – avatott be a részletekbe. Hozzátette, a porta lakói viszonzásképpen süteménnyel, üdítővel, pálinkával kínálják a szánozókat, emellett útravalót is adnak a csapatnak, amelyett a cigány vesz el. „A gazda kérésére elénekelik a kedvenc nótáját, illetve alkalmanként táncra is perdülnek” – sorolta.

Kézdialmás és Lemhény közös határkerülése

A valaha egy egyházközségbe tartozó Kézdialmás és Lemhény közösen tartják a húsvéti határkerülés szokását, mely során a feltámadás ünneplése mellett áldást kérnek a határra. „Almásból reggel 8 órakor indulnak templomi zászlókkal, Felső-, majd Alsólemhénybe zarándokolnak, majd 11.30 körül érnek vissza a kézdialmási templomhoz” – osztotta meg lapunkkal Reketes István, Kézdialmás polgármestere.

FRISSÍTÉS!

Beharangozónkat Kátai Edit (MTI) vasárnap készült fotóival illusztráljuk.

A húsvétvasárnapi közös határkerülést lezáró lófuttatás helybeli és lemhényi résztvevői Kézdialmáson 2023. április 9-én.
MTI/Kátai Edit

A húsvétvasárnapi közös határkerülés lemhényi és kézdialmási résztvevői hagyományőrző lovas huszárok vezetésével járják be a határt a két község között, háttérben a felújítás alatt álló Szent Mihály-hegyi templom 2023. április 9-én.
MTI/Kátai Edit

A húsvétvasárnapi közös határkerülés lemhényi és kézdialmási résztvevői hagyományõrzõ lovas huszárok vezetésével, feldíszített szekerekkel járják be a határt a két község között 2023. április 9-én.
MTI/Kátai Edit

A húsvétvasárnapi közös határkerülés helybeli és kézdialmási résztvevői feldíszített szekerekkel járják be a főbb utcákat Lemhényben 2023. április 9-én.
MTI/Kátai Edit

Az út menti feszületnél imádkoznak és koszorút helyeznek el a húsvétvasárnapi közös határkerülés helybeli és kézdialmási résztvevői, akik feldíszített szekerekkel, hagyományőrző lovas huszárok vezetésével járják be a főbb utcákat Lemhényben 2023. április 9-én.
MTI/Kátai Edit

Hölgyes Pál-Zsolt helyi plébános áldást mond a kézdialmási és lemhényi hagyományőrzők húsvétvasárnapi közös határkerülésén a lemhényi Szent Mihály-templom előtt 2023. április 9-én.
MTI/Kátai Edit

A húsvétvasárnapi közös határkerülés helybeli és kézdialmási résztvevői feldíszített szekerekkel járják be a főbb utcákat Lemhényben 2023. április 9-én.
MTI/Kátai Edit

Hagyományőrző lovas huszárok vezetésével indulnak a húsvétvasárnapi közös határkerülés helybeli és kézdialmási résztvevői a háromszéki Lemhényben 2023. április 9-én.
MTI/Kátai Edit