Szarvas-bölcsőde Bodokon

Két mesébe illő, gyönyörű szép szarvasborjút „nevel” udvarán Fodor István. A bodoki polgármester azt mondja, az alig néhány napos gidák anyját valószínűleg „levadászták” a juhászkutyák.
A polgármester, aki egyben a vadásztársaság elnöke is, ezért kényszerült szarvasborjú-óvodát nyitni.
– Ez nem óvoda, ez bölcsőde – javít ki Fodor István. – Ezen a kis borjún még meg sem volt száradva a köldökzsinór helye, amikor megtaláltuk. Az anyjuk, valószínű azért, hogy elvonja a kutyák figyelmét a borjakról, otthagyta őket, de nem élte túl a támadást– mondja a polgármester, aki újfent nyomatékosította: „a juhászoknak nincs se istenük, se törvényük”.
Van ugyan szabály, hogy hány kutyával járhatnak, de eszükbe sem jut betartani, az állatokat nem etetik, koloncot nem kötnek a nyakukba, így azok aztán beszerzik maguknak a mindennapi betevőt. Az elöljáró elmondta: a borjak jó egészségnek örvendnek, „csak győzzed őket etetni” – napi hat liter tejet fogyasztanak el, amit egy kecskés gazda adományoz a „bölcsődének”. Az állatokat nem lehet visszaengedni az erdőbe, mert „érződik rajtuk az ember szaga”, és nem fogadnák vissza őket, ezért ha szerencsésen megnőnek, az oltszemi kastélykert díszévé válhatnak. <<