Száz faölelő a természetért

1200-an írták alá a sepsiszentgyörgyi tanács által a helyi fejlesztési terv keretében megépítendő családi kalandpark elleni tiltakozást, tegnap délben pedig több mint százan válaszoltak Bagoly Levente és Toró Attila felhívására, hogy a leendő létesítmény tervezett helyszínén, a Honvéd-kúttól feljebb levő erdőszélen egy fa megölelésével jelezzék, fontosnak tartják ez élőhely természetes állapotának megőrzését.

A tiltakozók a Kálvin-téren gyülekeztek, majd 1 óra tájban rendőri felvezetéssel elsétáltak arra a tisztásra, ahol ugyanaz a befektetői csoport, amely a rozsnyói dinóparkot megépítette, elképzelt egy modern szórakoztató parkot, a tervek szerint ahhoz hasonló, vagy legalább megközelítő látogatottsággal.

A helyszínre megérkezvén a szervezők röviden ismertették az élőhely európai jelentőségét, hiszen az unióban ezek a jellegzetes, öreg fákkal tarkított legelők igencsak ritkák. Felhívták a figyelmet a több száz éves tölgyfákra, az egyedi domborzatra (háborús terepgyakorlat helyszíne volt a környék), az ott levő 1943-as emlékműre. Fekete Bálint, a Wood View mozgalom kiötlője ugyanakkor szemétszedésre is biztatta a jelenlevőket, így sokan felszerelkeztek zacskókkal és kesztyűkkel, és így folytatták a kellemes időben az erdei sétát, amely a vasárnapi kirándulás szerepét is betöltötte.

Sok kisgyermekes család volt része az akciónak, Kolcsár Linda három gyermekkel, babakocsival sétált ki. Borvíz utcai lakosként sokszor kirándultak a helyszínre, ezért félti azt, de a park megépítésével járó forgalom gondolata is zavarja. Nem a kalandpark ellen tiltakozik, egy tájba illő, izgalmas létesítmény kedvére lenne. Kató Zsolt, aki a Borvíz utcai nagyszüleinél nőtt fel, és szintén hozzánőtt a Honvéd-kúti erdő, ahová sokat kirándultak, elmondta: felháborítónak tartja a helyszínválasztást.

– Ha egységes ízlést tükröz, és a városi közösség rábólint, legyen kalandpark, de ne a természet rovására. Egyébként sokszor messze esik a létesítmények végső formája a tervektől – fogalmazta meg fenntartását, szerinte azonban, ha fenntartható és környezetbarát a létesítmény, akkor egészséges hozzáállásra számíthatnak a lakóktól is. Ugyanakkor elmondta, ő is aggódik a prognosztizált forgalom miatt. Fekete Márta és Fekete Tibor „egy kicsi tiltakozót (unokát) hoztak ki” a szükséges infrastruktúra környezetromboló hatásától félnek, ugyanakkor egy kisebb és tájba illő létesítményt, amely elsősorban a helybelieket szolgálná, szívesen látnának valahol – másutt – a város szélén, mert a városnak is jót tenne az abból befolyó bevétel. –  Egy hatástanulmányra föltétlenül szükség lenne, de még abban is benne van a tévedés lehetősége – mondták.