Székelyföld ünnepe

Ljubljana, Peking, München és Passau után a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Sepsiszentgyörgyre is elhozta tagjai alkotásainak a legjavát. A fiatal erdélyi művészek munkáival kiegészülő tárlat, a Transzmisszió ünnepélyes megnyitójára pénteken este az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) került sor, a X. Székelyföld Napok indítórendezvényeként.

Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az EMŰK vezetője a vidékekként változó volta ellenére, azonos szellemi gyökerekből táplálkozó magyar képzőművészet egységét emelte ki megnyitóbeszédében. Dicséretesnek tartja, hogy „a nemzeti művészetet egyetemes szintre emelő Makovecz Imre építész által alapított Magyar Művészeti Akadémia felvállalta, sőt kiemelt feladataként kezeli a határokon kívülre rekedt művészek felvételét a soraiba… Hogy a nemzeti művészet lelkületének sajátosságait, nyelvi párhuzammal élve: nyelvjárásainak ízeit, zamatát, egyedi körülményeiből születő kivételes értékeit – mint a nemzeti kultúra egyik sajátos értékét – nagyra becsüli.” Véleménye szerint az immár Sepsiszentgyörgyön is látható kiállítással „az MMA egy olyan művészeti párbeszédet hívott létre, amely túl a földrajzi, nemzedéki és presztízshatárokon, értékközpontúan mutatja fel a magyar képzőművészet szellemi energiáinak a maguk változatosságában is közösségi erővé koncentrálni képes jellegét.”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Barabási Albert-László világhírű fizikust idézve rámutatott, hogy Székelyföld számára az igazi kihívást sokszínű sajátosságainak a fejlődés biztosítása mellett történő fenntartása jelenti. Nekünk ugyanis „nem egy Szilícium-völggyé kell válnunk, hanem Székelyföld egyediségét kell megőriznünk. Ehhez kell társítani mindazt, amit a 21. század biztosít.” Ezt ismerte fel a három székely megye vezetője, amikor ezelőtt tíz esztendővel hagyományteremtő szándékkal belevágott a Székelyföld Napok megszervezésébe, lehetőséget teremtvén közös értékeink fel- és megmutatására. Végezetül hangot adott abbéli reményének, hogy a húszadik, harmincadik Székelyföld Napokat is közösen fogjuk ünnepelni, „más közigazgatási beosztásban, más hatáskörökkel rendelkezve.”

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke egymás nyelvének az értését, egymás értékeinek a megismerését, a közös nevező megkeresését határozta meg a Székelyföld Napok legfontosabb célkitűzéseiként. Az adminisztratív határok lebontásával megmutatni azt a „Székelyföldet, amely erőteljesen gyökerezik a múltban, és életképes jövőképpel rendelkezik.”

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője ünnepnek nevezte a Székelyföld széltében és hosszában tíz napon át zajló, több mint 200 eseményből álló rendezvénysorozatot. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy az itt zajló kitartó munka eredményeként Sepsiszentgyörgy immár nem csak Székelyföld, hanem Európa kulturális térképére is felkerült. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, nem szabad lemondani a nagy képzőművészeti múlttal rendelkező, de hosszú évek óta a züllés útjára taszított Marosvásárhelyről sem. Az akadémia részéről Stefanovits Péter, a képzőművészeti tagozat elnöke köszöntötte a szép számban egybegyűlteket.