Szent István az iránytű

Augusztus 20-án, az államalapító Szent István királyunk ünnepén szokás szerint a háromszéki Szentföld csücskébe, a kézdiszentléleki Perkőre gyűltek a zarándokok: hétköznap ellenére is nagy tömeg jelent meg a hegycsúcson, amelynek a koronáját a festői kis kápolna jelenti.

A községközpontban található, egészalakos Szent István-szobornál a szép számú jelenlevőt Gergely Zoltán ceremóniamester köszöntötte, aki sorban adta át a szót a házigazda Balogh Tibor polgármesternek és Farkas Balázsnak, Magyarország Csíkszereda Főkonzulátusa konzuljának, az esemény díszszónokainak.
A község elöljárója elmondta: a magyar államalapítás ünnepe egyaránt alkalmas a múltra való emlékezésre és a jövőbe tekintésre. „Több mint ezer évvel ezelőtt eleink keresztény és független államot teremtettek. Keresztényt, ami beilleszkedett Európába, függetlent, mert tudták, olyan államra van szükség, amely szabad a zsarnokoktól, a pénzkibocsátás jogától, szabadon rendelkezhet az ország erőforrásaival, egyszóval, szuverén állam. Mi, magyarok, ilyen államot szeretnénk magunknak és gyermekeinknek” – hangsúlyozta Balogh Tibor.

Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja kiemelkedőnek titulálta, hogy a magyarság három szentet adott zsinórban a keresztény világnak, Szent István, Lászlót és Imrét. Kiemelte: a magyarok békésen viszonyultak szomszédjaikhoz, ezt a történelem is igazolja, ugyanakkor azt, hogy Szent István döntése az volt, hogy a népe Európához tartozzon. „A Kárpát-medencei magyarság a nagyhatalmak, a Rómához tartozó Német Császárság és a görög-keleti rítust követő Bizánci-Császárság ütköző terében feküdt. István döntése tehát rendkívüli jelentőséggel bírt, hiszen egyszer és mindenkorra eldöntötte: országa nyugat értékrendjéhez tartozik” – summázta az országalapító sarkalatos döntésének a lényegét.

Ünnep a hegyen

A Szent István-szobornál koszorúzással ért véget a rendezvény, majd hosszú évek hagyományát folytatva a keresztalják elindultak a hegyre. Elől idén Madéfalva zászlóját láttuk, de más települések is szép számban képviseltették magukat, sőt, menet közben több szomszédos falu hívői is csatlakoztak a kígyózó embertömeghez, akik egyébként a pár éve állított stációknál, menet közben is imádkoztak a magyarság szent királyához.

Délben a perkői nyeregben több ezer ember hallgatta Berszán Lajos atya, a gyimesi csángóknak jövőt biztosító lelkipásztor, az esemény prédikátorának szavait. A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítója beszédében vészharangot kongatott: az emberek elfordultak Istentől, talmi dolgokat imádnak. Ugyanakkor arra kérte a híveket: ne ítéljék el a fiatalokat azért, mert ezen – a globalizálódó világ által diktált – az úton járnak, hanem tegyenek azért, hogy a jó útra forduljanak.
Az ünnepi szentmise – amelyen szokás szerint a környék papsága is részt vett – a nemzeti imáink eléneklésével ért véget, a végén a helybeli Pál Ferenc római katolikus plébános köszönetét tolmácsolta mindazok számára, akik az ünnepség létrejöttéhez hozzájárultak.

Semjén: váljunk országépítővé

A Szent István-i mű az a küldetés, hogy építsük az országot – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott hétfői díjátadón, az Országházban. A nap folyamán ft. Bodó Imre kézdiszárazpataki főesperes is magas szintű elismerésben részesült.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: „Ha mindenki a saját helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik, akkor tudjuk folytatni Szent István király országépítő művét” – fogalmazott.

Az ünnepségen Bodó Imre szentszéki tanácsost a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették, amit személyesen a miniszterelnök-helyettes adott át neki. A kitüntetett a gratulációkat a Perkőn fogadta a helybeliektől.