Szigeteket bocsátottak vízre

A kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya együttműködve a Vízalatti Kutatóközpont Egyesülettel pénteken délelőtt indította el Háromszéken A nád, a víz- és biodiverzitás fenntartható kezelésének eszköze elnevezésű projektet. Az eseményen jelen lévő ötletgazda és az illetékesek a tiszta víz és a biológiai sokféleség megőrzésének kulcsfontosságát hangsúlyozták.

Kiderült, hogy a kezdeményezés célja több úszó sziget megépítése és elhelyezése – egyelőre – a rétyi, besenyői és felsőrákosi tavak felszínén. A projekt a vizek tisztításának és természetes megújulásának érdekében indult, továbbá fő mozgatórugója a biodiverzitás támogatása, a madarak, valamint vízi és víz alatti állatok tenyésztési helyeinek létrehozása.

A tiszta víz és a biológiai sokféleség megőrzése két kulcsfontosságú cselekvési terület a fenntartható jövő biztosítása érdekében – állítják a kezdeményezők, rámutatva, hogy a természet kifejlesztette saját eszközét, amely elősegíti a víz fertőtlenítését, és hozzájárul a vízi élőlények fennmaradásához: ez az úszó nádsziget. Az emberi tevékenység következtében a természetes képződmények már eltűntek a vízi élőhelyek többségéből, így ezeket pótolni kell.

Az úszó szigetek 48, egymással összekapcsolható elemből készülnek, melyek mérete 1,2×1,2 méter, kizárólag biológiailag lebomló anyagokat használnak fel ezek elkészítéséhez (fa raklapokat és juta vásznat).

Az eseményen az ötletgazda, Szabó Jenő közismert búvár, a Vízalatti Kutatóközpont vezetője avatta be a jelenlévőket, érdeklődőket a részletekbe, munkásságát, az úszó sziget projekt fontosságát pedig Borbély László államtanácsos, a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztályának koordinátora méltatta, de több háromszéki hivatal, intézmény, szervezet képviselői, illetve Réty község polgármestere is jelen volt a szigetek „beüzemelésénél”.

Szabó Jenő hangsúlyozta, „ezt a bolygót csak kölcsönbe kaptuk, és előbb vagy utóbb vissza kell adjuk a fiataloknak, gyermekeinknek, unokáinknak”. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy számos növényt, állatot, amit egykoron például neki az édesapja mutatott meg, ő már nem tudja megmutatni a következő nemzedékeknek, hiszen ezek kihaltak, ami fájdalmas.

Egy egyszerű sásbokorral példázta az úszó sziget hatékonyságát: elmondása szerint a vizet tisztító növény a földben jelentős idő alatt fejleszti ki gyökereit, míg az úszó szigeten ennek törtrésze alatt látványos a gyökér fejlődése, így hatékonyabb a víztisztítási folyamat, és akkor még nem is beszéltünk a szigetek több szempontból is hatékony árnyékáról, vagy a madárvilág életében játszott hasznos szerepéről.

Dombora Lehel Lajos, Réty polgármestere a helyszínen, házi-gazdaként elmondta, hogy a rétyi tavat mesterségesen hozták létre a hetvenes évek végén, azóta közkedvelt turisztikai hely, több megyéből érkeznek ide kirándulók. Rámutatott, hogy a tó a rétyiek büszkesége, lelki ügye, szerves részévé vált a településnek, így örömmel fogadták a projektet, és nyitottak ennek a felkarolására, folytatására, kibővítésére.