Év végéig beüzemelik az okoskukák többségét, de a lakosság mentalitásának is változnia kell
Ez évben 100, jövőre további 41 okoskukát állítanak működésbe Sepsiszentgyörgyön Az ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Idén a rézkori település külső, úgynevezett B zónájában végzünk ásatásokat, közölte az ásatást vezető Sztáncsuj Sándor régész, aki éppen a feltárást megkezdő László Ferenc múzeumigazgató unokájánál, László Attila régészprofesszornál doktorált és az erősdi kultúra országszerte elismert szakértőjének számít. Ha teheti, maga László Attila is helyszíni látogatást tesz minden alkalommal, amikor ásatások folynak a Füvenyes-tetőn, mostanra is beígérte látogatását.
„Az erősdi kultúrát képviselő leletekkel lett közismert a Székely Nemzeti Múzeum, így amikor régészeinknek ideje adódik, folytatják az elődeik által megkezdett feltárást” – mondta lapunknak Vargha Mihály igazgató. A múzeum munkatárasai mellett három régészet szakos egyetemi hallgató is gyakorlatozik a szeptember 20-ig tartó feltárásoknál.
A 2014-ben végzett magnetométeres felmérés, valamint a 2017-ig folytatott ásatások alapján azt már lehet tudni, hogy a Füvenyes-tetői telepnek a most kutatott részét egy kettős körárokrendszer vette körbe. Az ezekben végzett kutatások eredménye alapján az árkok által bekerített mintegy 30 méter átmérőjű körön belül egy cölöpvázas, az átlagosnál nagyobb kiterjedésű, leégett épület maradványai lehettek.
Ebben „nem mindennapos tevékenységek zajlottak”, de az épület formájának és rendeltetésének meghatározásához még további kutatások szükségesek. Feltételezni lehet – az ott talált, nem mindennapi leletnek számító obszidián eszközök alapján –, hogy ott egy kézműves műhely, esetleg kultikus jellegű hely lehetett. „Ahogy haladunk előre, feltételezhetően tisztul majd a kép”, fogalmazott a munkálatot vezető régész.
A koncentrikus árkokkal, kerítéssel lezárt, meglehetősen szűk „lakónegyed” szokatlan struktúra az erdélyi Erősd-csoport és a moldvai Cucuteni-kultúra területén; szerkezete, formája inkább a közép-európai neolitikus és rézkori körárokrendszerekkel mutat hasonlóságot – tette közzé meglátásait egy bejegyzésben Sztáncsuj a közösségi médiában. A belső épület romjai között előkerült leletek is hasonlóan kiemelkedőek a délkelet-erdélyi festett kerámiás kultúra környezetében.
Az újrakezdett ásatások első napján tizenhat obszidián eszköz került elő, köztük egy csaknem teljesen ép, nagyon aprólékos megmunkálású nyílhegy. Mivel az obszidián a neolitikum és rézkor idején rendkívül ritka és értékes nyersanyagnak számított, Málnáshoz legközelebb pedig a tőle légvonalban 500 km-re levő Tokaj-Eperjes-hegységben fordul elő, Sztáncsuj szerint „nagy talányt és kihívást jelent a kutatóknak azt a kérdést megválaszolni, hogy az őskori világ környezeti viszonyai, úthálózata, kereskedelmi kapcsolatrendszere közepette miként jutott el ez a nyersanyag Kelet-Európa apró falvaiba, kik, hol és hogyan készítették belőle a különféle eszközöket, és milyen értéket képviselt.”
A most kutatott településrészt nem lakták hosszú ideig, mint a több évszázadig lakott másik részt, itt nincs több megtelepedési szint, viszonylag közel van az őstalaj a felszínhez képest. Sajnálatos módon a 70-es években még szántott területen az egykori házak romjait szétszórták, most csak az őstalaj felületén beásott cölöpök gödreit lehet azonosítani. Értékes leletek így is előkerülnek, tehát bőven maradt még feltárnivaló a következő évekre is.
Fotó: Sztáncsuj Sándor/Facebook