Támad a digitális világ, a szülők dolga megvédeni a gyerekeket

A gyerekek testi, lelki és érzelmi fejlődését is befolyásolhatja a digitális eszközök korlátlan használata, a felnőttvilág által támasztott kihívások leküzdésében pedig kizárólag a szülők tudatossága segítheti hatékonyan a fiatalokat. A tapasztalatokról, technikákról Pintér Krisztina Waldorf-pedagógus mesélt sepsiszentgyörgyi előadásában.

A magyarországi Pintér Krisztina 33 éve kezdte Waldorf-pedagógusi munkáját, így mára már évtizedek tapasztalatával a háta mögött tart olyan előadásokat, amelyeken fontos témákban foglal állást, segíti a szülők munkáját és nem utolsósorban beszámol az alternatív oktatási rendszer előnyeiről. Január utolsó napjaiban Sepsiszentgyörgyre látogatott, hogy felvilágosítsa a hallgatóságot: a felgyorsult, digitalizált világban a gyerekeknek szüksége van a szülők támogatására. Máskülönben a gyerekeket olyan trauma érheti, amelyeket még felnőttkorban is nehéz lehet feldolgozni, hiszen az interneten korlátlan mennyiségben találkozhatnak szexuális tartalommal, erőszakkal, de akár öngyilkosságra buzdító oldalak is beszippanthatják őket, ha nem figyelmesek.

A szülők is lehetnek függők

„Szerencsés korban élünk, mert tudatosabbak lehetünk és bátrabbak” – jelentette ki a Waldorf-oktató, aki háromgyerekes családanyaként és nagymamaként is tudatában vannak annak, miként érinti a fiatalok fejlődését a digitális eszközök és közösségi médiaoldalak túlzott használata. Előadásában ráébresztette a közönséget arra, hogy a szülőnek elsősorban magát kell nevelnie ahhoz, hogy megfelelő példát mutasson. Sok anya és apa kerül olyan helyzetbe, amikor könnyebb lekötni a kicsik figyelmét rajzfilmnézéssel, mint aktív foglalkozással, mert ez idő alatt a felnőttek is elvégezhetik a házi, ház körüli teendőket, munkákat, és ilyenkor valójában a szülő függő a rajzfilmtől elsősorban, nem pedig a gyermek. Ezért Pintér Krisztina egy szigorúan megszabott időkorlát alkalmazását javasolja a tévénézésre és telefonhasználatra vonatkozóan úgy, hogy ehhez szülőként is fegyelmezetten tartsa magát az ember az ifjabbak előtt. „Valami ellen is példát kell mutatnunk ahhoz, hogy tudjanak választani, mert van másik élet az okostelefonon túl” – fogalmazott.

Az otthoni nevelést az oktatás egészíti ki, a pedagógusoknak is szerepük van a szokások kialakításában. Mint mondta, a Waldorf-oktatásban már kiskortól szerepel a médiahasználati óra, és már elemi osztályokban igyekeznek megimsertetni a képalkotási folyamatokat, mozgóképeket hoznak létre a gyerekekkel azért, hogy később felismerjék ha trükkel, hamisított képpel, üzenettel van dolguk. A pedagógus javasolja továbbá, hogy egy osztály szülőközössége őszintén kommunikáljon egymással, hangolják össze a nevelési szokásaikat azért, hogy a gyerekek körében is könnyebb legyen azokat elfogadtatni.

A tudatos nevelés fontossága

„Azért fontosak nekünk az érzékek, mert a digitalizáció kihívásokkal jár. Olyanokkal, amelyekkel akkor tudnak csak megküzdeni, ha birtokolják az én-érzék képességét, vagyis ha áthaladtak ezeken a fokozatokon” – magyarázta a pedagógus a gyerekek fejlődési szakaszaira vonatkozóan. Ismertette, hogy az első fokozat a szenzomotoros integráció, ezután a gyermek kommunikációs készsége is fejlődésnek indul, majd következik az alkotásra, illetve befogadásra való képesség. A lépcső legelső szintjén a kritikus önreflexió áll, az én-érzék. A felsoroltak közül minden készséghez érzékek társulnak, és ezek veszélybe kerülhetnek, ha a szülők nem tanúsítanak kellő tudatosságot a nevelés során.

Ezek a szintek életkori sajátosságokhoz is köthetők, egymásra épülnek. „Ha időben megszületik a kritikus önreflexió, akkor az átfogja az egész kamasz, ifjú lényét azzal a képességgel, hogy választani képes. El fogja tudni dönteni egy applikációról, egy véleményről, online bejegyzésről, hogy az befolyásolja vagy nem. Ahhoz, hogy ez a képesség kifejlődjön, a szülőnek és a pedagógusnak is dolgoznia kell” – mondta az előadó, aki szerint a legfontosabb, hogy ezeket a fokozatokat idejében lépjék meg a gyerekek, hogy a család közösen, megfelelő időben elébe állhasson bármely serdülőkori problémának.

A kulcsszó: védelem

A legtöbb szakkönyv szerint minél később kezdik el használni és minél kevesebb időt töltenek a fiatalok a telefon- és számítógéphasználattal, annál jobb. A Waldorf-oktató szerint ez így is van, a problémára a megoldás viszont ennél összetettebb. A szülők legfontosabb feladata megerősíteni a gyermekeket a saját önismereti és választásbeli képességeikben, védelmet biztosítani az alapszükségleteiket tekintve. Egyrészt nagyon fontos a fizikai biztonság megteremtése, az egészséges életmódra való tanítás, továbbá az érzelmi stabilitás, szeretet. Ezekhez szorosan csatlakozik a megfelelő oktatás, a fiatalok felkészítése, a kreativitásra való ösztönzés, de ugyanígy jelentős szerepe van az etikának is, hogy a fiatalok megtanuljanak tiszteletet adni, kérdezni és válaszolni és spirituálisan is önmagukra találni. Az utolsó a társas szükségletek kielégítése, a törődés és elfogadás, az intimitás, magánéleti kapcsolatok megteremtése és tiszteletben tartása.

Pintér Krisztina szerint tehát a védelem, a korlátozott időtartamú telefon- és számítógéphasználat, az őszinte kommunikáció, a szülőközösség kapcsolattartása, valamint a megfelelő iskola és pedagógus kiválasztása mind hozzájárul ahhoz, hogy megelőzze vagy éppen kezelje a digitalizáció hozta veszélyeket a kiskorúakra nézve. Mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek később traumák feldolgozása helyett egy egészséges felnőtt életét élhesse.

Fotó: Unsplash