Tavaszvárásról szóló román népszokás

Már a hét elején megbolydult a virágárusok standja Sepsiszentgyörgyön, a tavasz hírnökeit (üvegházi hóvirág és ibolya) kezdték árusítani, de a márciuskák is külön helyet kaptak a virágok között. A kereskedők próbálják éltetni a márciuska (mărţişor) hagyományát.

A márciuska-ajándékozás balkáni hagyomány, a nőket, lányokat március elsején lepik meg vele a férfiak, az élet újjáéledést szimbolizálja, mondja Victor Mareş múzeumi szakember, aki évről évre meglepi kolléganőit ezzel a kis tavaszi figyelmességgel. „Sajnos, lassan a feledés homályába vész ez a szokás, a fiatalok nem nagyon vásárolnak. Régen még kézzel is készítettünk, igaz, napjainkban szebbnél szebb darabokat lehet vásárolni. A márciuska egy olyan román népszokás, amely a tavaszvárásról szól, és amit az idők folyamán részben a romániai magyarok is átvettek. A piros-fehér szalag, amit lópatkóra, kéményseprőkre, katicabogarakra vagy éppen virágokra kapcsolnak, a tavasz, a jókedv szimbólumai” – magyarázta.

A márciuskát a néphagyomány szerint lányoknak tizenkét napig kellett viselniük nyakukban, majd hajukba tűzték mindaddig, míg a gólyák meg nem érkeztek, vagy ki nem virágzott az első fa. A zsinórt ekkor a kivirágzott fára bogozták, levették róla az érmét, és sajtot vásároltak rá, hogy egész évben hamvas bőrű, szép lányok maradjanak.

Pál Erika Anett sok férfival dolgozik együtt, és mint mondta, elkerülhetetlen, hogy megajándékozzák március elsején. „Nemcsak román kollégáimtól kapok kitűzőt, hanem a magyaroktól is. Miért ne honosodhatna meg nálunk is ez a kedves tavaszi szokás, melynek magyar neve is nagyon szép: márciuska” – vetette fel.

Sepsiszentgyörgyön a márciuskák igen kelendők, az árak 2 és 15 lej között váltakoznak, de a város több pontján kézzel készített képeslap-márciuskát is találnak a férfiak.