Ha kiderül, hogy mikor mennek a magyarok buldózerekkel az úzvölgyi sírkertbe a román betonkereszteket eltávolítani, a „román hazafiak” jelen lesznek, hogy a betonkeresztek elé térdelve, testükkel védjék meg azokat – hangzott el egy keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
Az úzvölgyi temetőben önkényesen román parcellát kialakító A nemzet útja (románul Calea Neamului) és Szent György Ortodox Testvériség (Frăția Ortodoxă Sf. Mare Mucenic Gheorghe) egyesületek csak ideiglenesnek tekintik a bákói táblabíróság által kimondott jogerős ítéletet, amely szerint a Csíkszentmárton területén levő katonai sírkertet vissza kell állítani eredeti állapotába, vagyis el kell távolítani a 2019-ben a románok által oda felállított betonkereszteket. Az „ortodox hazafiaknak” szándékukban áll a Legfelső Ítélő- és Semmítőszéken megtámadni a bírósági végzést, derült ki a civil szervezetek vezetőinek, Mihai Târnoveanunak és Dan Ciprian Grăjdeanunak Sepsiszentgyörgyön tartott, keddi sajtótájékoztatóján.
Miatyánkkal és román himnusszal indítottak
Az egyik helyi cég székhelyén tartott eseményre a román civil szervezetek vezetői népviseletben érkeztek, a sajtótájékoztatót pedig a Miatyánkkal és a román himnusz teljes hosszában való lejátszásával indították. Ezután Mihai Târnoveanu ismertette az úzvölgyi temetőre vonatkozó terveiket, ezek között viszont nem szerepel annak visszaállítása eredeti állapotába. Târnoveanu szerint Dormánfalva (Dărmănesti) polgármestere a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez folyamodik a döntés megsemmisítéséért, egyelőre azonban várja az írásbeli indoklást. Az egyesület vezetője szerint a temető „eredeti állapota” amúgy nem a 2019 előtti helyzetre kellene vonatkozzon, hanem az 1926-27-es állapotokra, amikor a nemzetközi temetőt létrehozta a Mária királyné patronátusa alatt működő Hősök Kultusza Társaság.
Târnoveanu ugyanakkor olyan állításokat is megfogalmazott, amely szerint a „magyarok, az RMDSZ és néhány csíkszentmártoni lakos 1994-ben elpusztítottak a temetőben egy, a védelmi minisztérium által 1985-ben felállított obeliszket, a nem magyar katonák fejfáit ledöntötték, vagyis az osztrák-magyar hadsereg elesett katonáinak állított 600 fakereszttel elmagyarosították a temetőt”.
Állításuk szerint nem a Hargita Megyei Tanáccsal vagy az RMDSZ-szel harcolnak ez ügyben, hanem „egyenesen a magyar kormánnyal”, amely nélkül „az RMDSZ egy nagy nulla lenne”. De a magyar érdekvédelmi szervezetnek is kijutott a vádakból: az ő zsarolásának, a román kormányból kilépéssel való fenyegetőzésnek köszönhető ugyanis, hogy a védelmi minisztérium alárendeltségében levő Nemzeti Hőskultusz Hivatala, a művelődési minisztériummal ellentétben, nem hagyta jóvá a betonkeresztek felállítását.
A román egyesületek kérni fogják, hogy a védelmi minisztérium vegye saját kezelésébe az úzvölgyi temetőt és adja meg az elmaradt jóváhagyást, mert „az bizonyos, hogy az úzvölgyi ádáz harcokban román katonák is meghaltak és nekik is joguk van emlékjelhez, fejfákhoz, méghozzá ott és nem másutt”. Ezt Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök minapi nyilatkozata kapcsán hozták szóba, amely szerint máshol kellene felállítani a román katonák fejfáit.
További állítások
A továbbiakban Târnoveanu azt bizonygatta, hogy az úzvölgyi sírkertben a fakeresztek és székelykapu törvénytelenül voltak felállítva, és hogy minden, a temetőben történt atrocitásért, rongálásért a magyarok, illetve a Hargita és Kovászna megyei tanácsok felelősek, mint ahogy az eseményeket követő megtévesztő hazugságokért is, a románok pedig „jámbor keresztényekként” viselkedtek.
Ezt a szólamot erősítette fel az utána megszólaló Grăjdeanu is. Mindemellett nem mulasztotta el kiemelni, hogy mikor a magyarok megkapták Erdélyt, mennyi románt mészároltak le, a fordított esetben viszont senkinek sem görbült meg egy hajszála sem. A „magyar szélsőségesek” kifejezés igen sokszor előfordult beszédében, és kifejtette, hogy a románok temetőbeli megemlékezését, a betonkeresztek ottlétét ellenzők tulajdonképpen a kereszténységnek ellenségei, az ördögtől valók.
„Üljünk le a tárgyalóasztalhoz, és csináljunk ott egy szép nagy temetőt, ahova mindenki kijárhat a halottjaira emlékezni, minek ennyi gyűlölet?” – javasolta Grajdeanu.
Amennyiben viszont megtudják azt a dátumot, amikor a buldózerek a sírkertbe mennek a betonkereszteket eltávolítani, a hazafiak jelen lesznek, hogy a betonkeresztek elé térdelve, testükkel védjék meg azokat, bevállalva a jogerős bírósági ítélet végrehajtásának megakadályozásáért járó börtönbüntetést is – hangzott el.
Fotó: Bodor Tünde
Hát szerintem nem kell majd hősi halált hajlanak mert senki sem meri majd eltávolítani a keresztet ahhoz nincs elég tökös politikus ebben az országban. Akartam mondani erdekvedelmi szervezet tagja. Majd lesz egy bátor hazafi aki megsemmisíti a végleges döntést és rabolint hogy még több keresztet állítsanak oda. Ebben az országban engem már valahogy semmi sem tud meglepni…