Tiltakoznak a vadászok

A környezetvédelmi minisztérium február 10-én nyilvánosságra hozott rendelettervezete – amely jelenleg közvéleményezés alatt áll – szabályozza azt a módot, ahogyan idén ki lehet lőni 220 medvét a túlszaporodott állományból, illetve 80 esetben engedélyezi az azonnali közbelépést, de ezért a minisztérium többrendbeli törvényszegéssel vádolható – állítják a vadászok.

A rendelettervezet függelékében a minisztérium közli azt is, hogy megyénként hány medve lőhető ki.
– Az elmúlt két évben bekövetkezett károk száma és értéke, valamint az ember elleni támadások térképe alapján állítottuk össze azt a listát, amellyel településenként 1–3 medve kilövését fogjuk engedélyezni – magyarázta Tánczos Barna miniszter. Kovászna megyében 13, Hargita és Brassó megyékben 35, illetve 11 medvét lőhetnek ki preventív módon.

A Zetelaka és Társai Vadásztársaság nevében kifogásokat megfogalmazó Benke József pontról pontra veszi a tervezetet, de mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a vadászati alaptörvény (407/2006) szerint a miniszternek kötelessége lenne minden év május 15-ig kibocsátani egy megelőzési és egy beavatkozási kvótát, a kettőnek együtt pedig el kell érnie az évi szaporulat arányát, amely hazánkban a medveállomány 8%-át teszi ki. A védett nagyvadak száma már 2016-ban, amikor a vadászatát betiltották, 6300 fő volt, holott az élőhelyek számát-területét figyelembe véve 4000 lett volna az optimális. Azóta ellenőrizetlenül szaporodik, a minisztérium csak két évben, 2017-ben és 2019-ben engedélyezte 140 veszélyes medve kilövését (korábban ez a szám 400–450 volt), 2019-től máig pedig összesen 50-et hagyott jóvá, megelőzési kvótát nem adott ki.

Ezzel kapcsolatban Benedek Barna, a háromszéki Pro Silva Vadászegyesület elnöke úgy véli, a tervezett intézkedések egyáltalán nem állnak összhangban az érvényes törvényekkel, amelyek jogilag erősebbek, mint egy miniszteri rendelet. Azt is felrója, hogy egyoldalú rendelkezéseivel ellehetetleníti a vadgazdálkodók kötelességének gyakorlását és a vadak létszámának az élőhelyek nagyságával arányos, optimális szinten tartását.

A vadászegyesületek vezetői azt kérik a minisztériumtól, nevezze meg, külterületen ki a közbelépésre/kilövésre felhatalmazott személy. A tavaly júliusban kidolgozott procedúrák alapján a vadászok csak a települések belterületein kötelezhetők erre, a polgármesteri hivatalokkal megkötött szerződések alapján. Az azonnali beavatkozáshoz szükséges jóváhagyás megadását azonban e rendeletben rengeteg dokumentum mellékelésével teszi függővé a hatóság, így nyilvánvalóan nem éri el célját. A közigazgatási egység (UAT) pedig semmilyen formában nem szerepel a vadászati alaptörvényben – érvel Benedek.

Az, hogy a vadakat csak (állami) alkalmazott személy lőheti ki, és hogy az amúgy is kilőtt, elpusztult vad trófeájának értékesítése tilos, nem megfelelő hozzáállásra vall az állam részéről, amelyik nem tekinti egyenrangúnak a vele szerződésben álló feleket – állítják a vadászok.