Kedden, miközben Bukarestben több tízezer tanügyi alkalmazott tüntetett béremelésért a kormány- és a Cotroceni-i palota előtt, a várt 400-500 szakszervezeti tagnál legalább háromszázzal többen jelentek meg a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége által szervezett tüntetésen a Kovászna megyei prefektusi hivatal előtt. A megye minden térségéből, Kézdiszékről, Orbaiszékről, a Bodzavidékről, Erdővidékről érkeztek a tiltakozók, akik leghangosabban és egy szólamban a Nu cedăm! (Nem engedünk!) szlogent skandálták.
Nagy Gábor megyei szakszervezeti elnök egy öttagú bizottság élén átadta dr. Ráduly István prefektusnak a petíciójukat, amelynek alapkövetelése egy sürgősségi kormányrendelettel leszögezett, az országos bruttó átlagbér szintjén rögzített kezdő tanári fizetés, valamint 25%-os béremelés, amely legalább kiegyenlíti a fizetések értékvesztését. Nagy Gábor elmondta, a prefektus, aki maga is tanár lévén nagyon jól ismeri a tanügyi helyzetet, teljes támogatásáról biztosította őket.
Érdeklődésünkre, hogy mi lesz az ez évi záróvizsgákkal, azt a választ kaptuk, hogy megvárják a számukra kedvező döntést, viszont ha kell, akár a tanév meghosszabbítását is bevállalják a diákok érdekében. „Felháborít, hogy úgy emlegetik az >>ország gyerekeit<<, mintha azok nem a mi gyerekeink lennének, vagy a mi gyermekeink nem lennének köztük. Több mint 250 ezren tanítunk az egyetem előtti oktatásban, nekünk is vannak gyerekeink, nekik is van vesztenivalójuk, nekik is vizsgázniuk kell, de abszolút eltökéltek vagyunk abban, hogy kivárjuk a számunkra kedvező döntést” – mondta Mona Macovei, a FSLI Kovászna megyei szervezetének alelnöke, aki úgy látja, az időzítés szempontjából ez egy példa nélküli esemény.
„2000-ben volt egy tüntetésünk az akkori vágtázó infláció közepette, akkor elértünk bizonyos béreket, és kaptunk egy tanügyi törvényt, amelyet tíz évig lehetett alkalmazni, de attól a pillanattól fogva, hogy a kormányok egymást váltották, nem volt arra alkalmas időpont, hogy országos tüntetést szervezzünk. A törvények folyton változtak, és mindig csak az alkalmazóknak kedveztek, bizonyos módon korlátozták a tüntetéshez való jogunkat. Ha most nem tartunk ki, nem lesz tanügy az országban a következő tíz évben, mert nem lesz, aki tanítson” – fogalmazott Mona Macovei, hozzátéve, hogy ő maga már elboldogul a – nyugdíj előtti – 4300 lejes fizetésével, azt növelni amúgy sincs lehetőség. „Több méltóságot akarok, azt, hogy ne alázzanak meg. Miként lehet az, hogy a gyerek az iskolában mobiltelefonozik, és mi nem tehetünk semmit, nem vehetjük el tőle a telefont?” – fejezte ki értetlenségét a tanárnő.
A felháborodásra okot adó példák, méltánytalan bérkülönbségek egyébként a petícióban is helyet kaptak. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének mintegy 2300 tagja van Kovászna megyében.
Próbáljátok meg egy évig magán cégnél dolgozni csak napi 8 órát nem többet, 1800-2000 lejért, s akkor csendben lennétek, sok okos, akik a vizsgákon 2es 3asokat írtok, most mennyi fizetést akarnak 5000lejt? Sokszor a diákok magyarázzák el a megoldást, ti tüntessetek, közben a magán cégek addig adóznak amig mind tönkre nem mennek!