Segítő Angyalok: példaképek a hétköznapi embernek, hősök a rászorulónak
Van egy tízezer fős közösség Székelyföldön, amelynek tagjai mindig készen állnak seg...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
2007-ben ugyanannak a minisztériumi igazgatónak a rendelkezésére adták meg a magyar tanítóknak a heti négy óra magyar óráért járó pluszpénzt, mint akinek a javaslatára most elvennék – mondják a tanügyi szakszervezet képviselői. Az iskolaigazgatók kivárnak.
Amint ismeretes, napirenden szerepel, hogy elvegyék a magyar tanítóktól azt a pénzt, amit azért kapnak, mert a normájuk heti négy magyar órával nagyobb, mint a román kollégáiké. A tanügyi szabad szakszervezetek képviselői szerint „külön pikantériája az ügynek”, hogy most az a minisztériumi igazgató, Mihai Păunică „agitál” ez ügyben, aki jó tíz évvel ezelőtt aláírta azt a rendelkezést, hogy meg kell adni a pluszpénzt.
– Vannak ilyen túlélők a minisztériumban, akik, ha kell, arról rendelkeznek, hogy meg kell adni a pénzt, ha kell, akkor arról, hogy el kell venni. Ezt a pénzt törvényszéki eljárás után a Diszkriminációellenes Tanács nyomására kellett megadniuk, most pedig megpróbálják elvenni – nyilatkozta Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációjának Kovászna megyei elnöke.
Kozma Csaba nem ennyire borúlátó. A sepsibodoki Henter Károly Általános Iskola igazgatója szerint egyelőre csak „mendemondák” vannak, mindenki beszél erről, de semmilyen írásos nyoma nincs annak, hogy valóban megpróbálnák „beépíteni” a magyar tanítók katedrájába a pluszban megtartott órákat.
– Ehhez elsősorban kellene legalább egy miniszteri rendelet, s én arról sem vagyok meggyőződve, hogy ebben az országban jelenleg van miniszter, legalábbis olyan, aki rendeleteket is kibocsáthat. Valóban, miután a bérek kifizetését átvette a helyi polgármesteri hivataloktól a megyei tanfelügyelőség, és megmondták, hogy mennyi a bérkeret, kiderült, hogy abba nem férünk bele, ám innentől addig, hogy levágnának fizetéseket, még van – mondja az igazgató.
Kozma szerint „mindenfelől nyomás van”, hogy „valamit össze kellene vonni, valamit le kellene építeni”, de ez a jelenlegi állás szerint, amikor, Bodokon, például, „fél titkárnővel és szerződéses könyvelővel” dolgoznak, egyszerűen nem lehetséges.
– Lehet, hogy van törvény arra, hogy be kell férni a pénzügyi keretbe, de arra is van törvény, hogy az órákat meg kell tartani, és arra is, hogy a megtartott órákat az utolsóig ki kell fizetni. Egyelőre senki hivatalosan nem mondta, hogy ez megváltozott volna, úgyhogy én ehhez tartom magam – jelentette ki a vezető pedagógus.
Kiss Imre főtanfelügyelő korábban azt nyilatkozta, hogy a helyzet egyetlen „törvényes és korrekt” megoldása az lenne, hogy a pluszban megjelenő, valóságban azonban nem létező katedrák számával egyenlő számmal megemeljék a megye (és minden más megye, ahol kisebbségi tanítás folyik) összkatedráinak számát.
Egyelőre vihar előtti „szélcsend” van, a tanügyi fizetéseket ugyanis minden hónap tizedike után adják: akkor derül ki majd, hogy a teljesen automatizált számítógépes program „engedi-e” a pluszbérek kiadását.