Új lelkész Fotosmartonoson

Pár hete megüresedett a Gidófalva községhez tartozó falu református lelkészi állása, a gyülekezet Nagy János hidvégi lelkipásztort (fotónk) hívta meg. A tiszteletes gondolkodási időt kért, majd elfogadta a meghívást. Rövid bemutatkozó interjúra kértük fel.

– Honnan származik, hol szolgált ezelőtt?
– Apai ágon szentgyörgyi származású vagyok, Hidvégről kerültem ide, azelőtt három évet egy Vajdahunyadhoz közeli faluban szolgáltam. Mostani döntésemben közrejátszott az is, hogy kórházlelkészként Szentgyörgyön dolgozó feleségemnek, és ugyanott iskolába járó lányomnak kicsit megkönnyítsem az életét, hiszen a 25 kilométeres ingázás igen fárasztó volt, télen még inkább, veszélyektől sem mentes.
– Ismerte valamennyire Fotosmartonost?
– Nem ismertem, egyetlen egyszer jártam itt a közelmúltban, mikor meghívtak egy imahétre. De elődöm beszélt az emberekről és dolgokról, közvetve tehát mégiscsak ismerem. Egy körülbelül 380 lelkes, kis gyülekezetről van szó. Annyi bizonyos, hogy amit én tapasztaltam a parókián most folyó felújítási munkálatok során – azt az összefogást és munkakészséget – csak elismeréssel lehet emlegetni, mert rendkívüli. A költségekre gyűjtöttek is a hívek, az asszonyok pedig már két ízben kürtőskalácsot sütöttek, annak az árát is belepótolták.
– Eddigi információi alapján már van listája az elsődleges fontosságú teendőkről?
– Azt már tudom, hogy folytatnom kell az elkezdett lelki munkát, a bibliaórákat a családoknál, de a templomjavítást is, miután az Erdélyi Református Egyházkerület közvetítésével érkezett magyarországi adományból sikerült a templomhajó tetejét kicserélni. Az a szerencse, hogy a templom nem műemlék épület, így a bürokrácia nem nehezíti a munkálatokat. <<