Újabb lósírt és emberi települést tártak fel a régészek Sepsiszentgyörgyön

A pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori lósírok most egy újabb, hasonló temetkezéssel bővültek – számoltak be a régészek a sepsiszentgyörgyi Hosszú-láb nevű többhektáros sepsiszentgyörgyi régészeti lelőhelyen tett felfedezésekről.

A sepsiszentgyörgyi Hosszú-láb nevű többhektáros sepsiszentgyörgyi régészeti lelőhelyen a Keleti Kárpátok Múzeumának régészcsapata mellett a Székely Nemzeti Múzeum munkatársai is érdekes felfedezéseket tettek.

A Székely Nemzeti Múzeum régészei január óta végeznek megelőző feltárásokat a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok helyén. A több korszakban lakott, Hosszú-láb nevű régészeti lelőhely délkeleti részén végzett kutatások számos érdekességet tartogattak a régészeknek.

„A pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori (Kr. e. 19–16. század) lósírok most egy újabb, hasonló temetkezéssel bővültek. A négyszögletes gödörben, egymással szemben oldalukra fektetett állatok a Kárpát-medence legkorábbi ilyen jellegű lótemetkezései közé sorolhatók. A hátas (vagy fogatolt) állatok fején agancsból készített zabladíszek láttak napvilágot. A lószerszám további díszei voltak a bekarcolt spirálmotívummal ellátott, szintén agancsból csiszolt korongok is.” – írja közleményében a múzeum.

A késő bronzkor – kora vaskor idejéből származó régészeti emlékanyaga a Gáva-Holihrady kultúrkört képviseli, amelynek népe hatalmas területet hódított meg a Kr. e. 12–9. századok folyamán, a Magyar Alföldtől Erdélyen át egészen a Dnyeszter felső folyásáig. Több felszínre épített, cölöpvázas ház maradványa és számos tárológödör került elő, valamint igen gazdag leletanyag: ép vagy töredékes edények, agyagnehezékek, őrlőkövek, állatcsontok. 

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum