Egy hónap körülire csökkent a várakozási idő az elméleti és gyakorlati sofőrvizsga között
Egy évtized óta nem látott módon, egy hónap körülire csökkent a várakozási idő a gép...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A természeti környezet lassan kritikussá váló állapota, a hulladék-felhalmozódás, a fosszilis energiahordozók fogyása, az energiadrágulás, a fenntarthatóság egyre inkább előtérbe nyomuló szempontok, és pár éve divattá tették a természetes (lebomló anyagokból épült), ugyanakkor jól szigetelő, télen meleg, nyáron hideg házak építését. A szalmabálaház azonban nem új keletű, egy százéves épület Franciaországban ma is ereje teljében van. Háromszéken is tudunk két ilyen, a közelmúltban épült házról, Székelyföldön lehet már egy tucat, Magyarországon pedig közösségi épületeket, panziókat, lakóházakat húztak fel ily módon. Antal András derűsen beszél arról, milyen hóbortosnak nézték, és nézik most is, mert Árkoson szalmabálaházat épít. Mi tudjuk, hogy jól teszi. Elmeséljük, miért.
Antal András gidófalvi lakos, háromgyermekes apa, foglalkozása informatikus, és a második házát építi. Az elsőt is saját kezűleg kivitelezte, beleértve a víz- és villanyszerelést is, és elkövette azokat a hibákat, amelyeket már nem fog az Árkoson épülő házában.
A 27 áras, örökölt telken épülő, közel száz négyzetméter hasznos alapterületű, emeletes házat maga gondolta ki, a fölszinten nappali, lomtár, konyha, kamra és fürdő, az emeleten 3 szoba, lomtár és fürdő kapna helyet. Néhány közeli rokon alkalmi segítségét leszámítva ő és nyolcadikos fia dolgozik harmadik éve az épületen, amely már tető alá került, és a faszerkezetű ház falait (azaz a bálákat) is betöltötte.
Ő nem a divathullámot lovagolta meg, már gyermekkorában felfigyelt arra, hogy a pincelejáratba tett szalmabálák milyen jól megvédik a fagytól a terményt. Ezért fogékony volt erre az építési módra, melyről nagyon sokat olvasott. Gernot Minke és Benjamin Krick magyarul is elérhető, Szalmabála-építés című műve a fő útmutatója, de természetesen a világhálós fórumokat is böngészi, hasznosítja mások tapasztalatát is. Többek között Németh János makfalvi, természetes házak építésében járatos mesteremberrel is jó kapcsolatban áll, aki önzetlenül segíti ismereteivel, amikor dilemmában van. (Ő lesz hétvégén az Agrosic Egyesület által szervezett szalmabála-építő tanfolyam egyik oktatója, Antal András háza pedig a gyakorlati rész helyszíne.)
Saját kezűleg, fiával építi
– Úgy kezdődött, hogy a telken építettem egy medencét, legyen vonzereje a gyermekek számára. Az onnan kitermelt, sárga, agyagos föld lett az alapja a vályogvakolatnak – kezdi Antal a ház történetét.
„Üvegteszttel” vizsgálta a föld alkalmasságát, az agyag aránya a keverékben ugyanis nem lehet több 30%-nál.
A házat faszerkezetű épületként engedélyeztette, gond nélkül. A szerkezethez használt fenyőrönköket a közbirtokosságtól vásárolta, hosszas kézi munkával maga hántotta le a kérget róluk. A rokoni segítség főleg az ácsmunkához kellett, onnan tovább fián kívül édesapja dolgozott még be nemrég bekövetkezett megbetegedéséig. A közel 800 szalmabálát a falazáshoz ingyen kapta a faluból, oda is szállították, a bontott faablakokat szintén ingyen, néhány hőszigetelő nyílászárót – de szintén bontottat – maga szerzett be, akárcsak a cserepeket, amik szintén második életüket élik majd e házon. Mert Antal András elkötelezett híve az újrahasznosításnak, és nem siet. Ha az első ház építése tíz évig tartott, ennyit jósol ennek is. Tervezi, hogy a faablakokba még egy-egy rend üveget beépít, így három légréteg szigetel majd.
– Otthon is így csináltam, bevált, soha nem párásodott az ablak – mondja.
A tetőszigetelés teljes bálákból készül, hegesztett vasháló tartja a szarufákhoz erősítve őket. A vakolat és egy szellőztető réteg után következik a párazáró fólia, szellőztető léc, a cserép alá való léc, majd a cserép.
Három ellenérv: víz, tűz és egér
Ha szalma, akkor a víz, a tűz és az egér a három nagy ellenérv a nagy kérdés után, hogy vajon elfújja-e a szél a házat, mint a mesebeli malackáét. Nos, azért nem, mert a bálák elcsúszását hosszú faszegekkel akadályozzák meg, mindamellett beszorítják a tartóoszlopok közé. A betonalapból esetlegesen felszivárgó nedvességtől kátránypapír és taposó polisztirénlemez védi a falakat, felülről pedig az 1–1,20 méterre kieresztett tető, mely a csapadéktól óvja. Az egértől a bálák közé szórt mészpor (de lehetne aprólyukú drótháló is 1 méteres magasságig), a tűztől kívül-belül a vastag (5–6 cm-es) vályogvakolat védi majd, amelynek az is szerepe, hogy a fölös páramennyiséget magába szívja, száraz időben kiereszti. A végső falvastagság közel 60 centi lesz: 45 cm a bála szélessége plusz a vakolat, így télen a hideget tartja kint, nyáron a meleget. A vályogvakolat utolsó rétegének előírás szerint némi lótrágyát (vagy szalmatöreket) is tartalmaznia kell kötőanyagként az agyag és homok mellett, ott jártamkor éppen egy adag ilyen keveréket dagasztottak.
A vályogot több rétegben kell felhordani a falra, az elsőt igen hígan, a másodikat már vastagabban, hosszasabb száradási idővel, a harmadik réteg a simítás, amely elfedi, kiegyenlíti az előző rendek repedéseit. Miután lemeszelik, kívülről semmiben sem különbözik egy hagyományos téglaháztól.
Ötven euró négyzetmétere
Manapság semmilyen fűtés nem nevezhető olcsónak, de a gazda tömegkályhát szeretne építeni – saját kezűleg, természetesen –, amellyel télen a meleg vizet is előállítja, nyáron ezt napkollektorok végzik majd el.
– Vezet-e könyvelést? – teszem fel a legégetőbb kérdést, és gyors fejszámolás után kisütjük, jelenlegi állapotában mintegy 50 euró körül lehet a ház négyzetmétere. De még hosszú az út a lakhatóságig…
Antal András elméletileg megtehetné, hogy munkája béréből megfizesse az építőket – morfondírozom –, de felvilágosít: a gyakorlatban három gyermek is felér egy házépítéssel… De amúgy sem alternatíva az építtetés, mert számára ez passzió, kikapcsolódás. Sejtem, ha kész lesz a ház, akkor sem fog ölbe tett kézzel ülni.
– Tervezek egy félig földbe süllyesztett melegházat a veteményesnek – árulja el.
A frissen telepített gyümölcsös hamarosan terem a ház mögött. Aktív nyugdíjas kort jósolok a gazdának, pedig nem néztem a tenyerébe.