Ünnep a Perkőn

Szombaton, augusztus 20-án zajlott Háromszék legnagyobb római katolikus búcsúünnepe, idén is zarándokok ezrei vettek részt a Perkő csúcsán lévő Szent István-kápolnánál tartott szentmisén, amelyet dr. Kovács Gergely, Erdély érseke celebrált.

Kézdiszentlélek központjában a Szent István királyt ábrázoló kőszobornál már fél 10 körül gyülekeztek az ünneplők, hogy az üdvözlőbeszédeket és a koszorúzást követően elinduljanak a Szent István-kápolnához. A helyiek mellett számos háromszéki településről, Magyarországról, de még Angliából is érkeztek zarándokok, székely és magyar lobogókkal a kezükben indultak a nyeregbe, s eközben elvégezték a keresztúti ájtatosságot is.

– Szent István királyunk ereklyéjét már korábban is több alkalommal volt lehetőségem látni, előtte imádkozni, de különösen felemelő és nehezen megfogalmazható nemes érzés az, ami két évvel ezelőtt Budapesten, a Szent István-bazilikában eltöltött – ezzel a gondolattal kezdte szentbeszédét dr. Kovács Gergely érsek a szabadtéri oltárnál. – Nekem az első, ami a Szent Jobbról eszembe jut az, hogy Szent István királyunk gyakran kulcsolta kezeit imára, gyakran imádkozott.

Kiemelte, nem véletlenül került a fiához, Szent Imre herceghez írt intelmeibe első helyre a hit megőrzéséről szóló tanítás.
– Az Istennel való kapcsolat teszi képessé az embert, hogy bármit tesz is, az áldás legyen, bármit cselekszik, az áldássá váljon, minden helyzetben – hangsúlyozta az érsek, majd felhívta a jelenlévők figyelmét az imádság erejére, amely elhajtja belőlünk a bujaságot, a tétlenséget. – Bárcsak mi is nemes, alkotó nemzetnek bizonyulnánk, és bárcsak mi is méltó utódai lennénk országalapító uralkodónknak – mondta.

A hívek figyelmét arra hívta fel, hogy kezünket nem csak imára kulcsoljuk, vagyis ápoljuk a kapcsolatot Istennel, nemcsak dolgozunk vele, hogy megélhetésünk, előrehaladásunk biztosítva legyen, hanem kezünket oda kell nyújtanunk a másik embernek is.
– Gondoljunk egy simogatásra, egy vállveregetésre. Szükség van arra, hogy kezünket odanyújtsuk a másiknak, segítő kezünket ma különösen oda kell nyújtanunk azoknak, akik a leginkább rászorulnak erre – hangsúlyozta.

A szentbeszéd végén az érsek arra figyelmeztetett, ne felejtsük el, hogy döntéseinknek, cselekedeteinknek súlya van, a szavaknak, amelyeket kimondunk, súlyuk van. Nem csak a vezető személyek döntéseitől függ a jövőnk, hanem attól is, hogy mi mit teszünk. Mit tesznek a szülők gyerekeikért, milyen döntést hoznak a fiataljaink, a házastársaink, milyen döntést hoz minden egyes ember. És a legvégső kérdés, „hogy én milyen döntést hozok”.

A mise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak az ünnepség szebbé tételéhez. A nap hátralevő részében néptánc-előadásokkal egybekötött hagyományőrző délutánra került sor, amelyen fellépett a Perkő Néptáncegyüttes, a szentgáli Szűrös táncegyüttes, valamint a torjai gyerekek is. Este a Classic Duo operettműsort mutatott be, 20 órától pedig a Transylvanium együttes koncertezett. Az augusztus 20-i ünnepség lármatűz-gyújtással és tűzijátékkal ért véget a Perkőn. <<