Ünnepelnek, de van mit?

Üdvrivalgással ünnepelték a környezetvédő civil szervezetek, illetve maga a környezetvédelmi miniszter is az erdészeti törvény módosításainak múlt szerdai elfogadását a parlamentben, a jogszabály már csak az államelnöki aláírásra vár.

Ám az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók szerint csak választási fogásról van szó. Csákány Lászlót, a Szemerja-Görgő közbirtokosság elnökét, illetve Benedek Barnát, a Hatod magánerdészetnél 1200 hektárért felelős kerületvezetőt kérdeztük.

Eddig is sok mindenre volt törvény, csak nem alkalmazták hatékonyan – jegyezte meg Csákány László az újítások kapcsán. Így eddig is elkobozhatók, lefoglalhatók voltak az illegális farakományt szállító járművek, de visszaadták őket, éppúgy, mint a cigányszekereket, mert azok a bírók szerint megélhetési eszközök. Ami azt a kitételt illeti, hogy minden szál fa kivágása bűncselekmény, ez jól hangzik, csak éppen a megélhetési fatolvajokat nem győzik majd lecsukni. Egy-két nagy cég, amelyet ilyen ügyekben bepereltek, ezután is tisztára mossa magát.

A fatolvajok eddig gyakran gyakorolt módszere volt, hogy a kitermelt fát ott helyben felaprították és hordták el, erre nem kellett szállítólevél, így hektárok vesztek el nyomtalanul. Ezután az erdészeti melléktermékeket is le kell papírozni, de ha ez így lesz, teljesen új üzemtervet kell készíteni, mert abban le van szögezve, mennyi faanyag vonható ki egy területről, mutat rá a törvényi előírás hátulütőjére Csákány.

Nem adható el lábon fa? Nagyon sok közbirtokosság, amelyik nem kapott kitermelési jogot a területére, lábán adta el a fát. Ha ezután azt ki kell termeltetnie és a munkálat árát, költségét beszámolnia a fa árába, az már nem lesz versenyképes ár… Benedek Barna véleménye szerint ez az intézkedés teljességgel alkotmányellenes: „a tulajdonosnak bármit előírhatsz, ami a természetvédelmi érdekek miatt kívánatos, de azt nem, hogyan értékesítheti a fáját.”

Mindkét megkérdezett úgy vélekedett, a magánszektort, illetve a kisebb erdőtulajdonosokat hozza hátrányba az az előírás is, hogy a 30 hektár alatti erdőrészek őrzésére elkülönített alapot 30%-kal megnöveli az állam. Teszi ezt úgy, hogy az állami erdészetek eddig is olcsóbban szolgáltathattak a költségvetésből, mint a magánerdészetek. Különben a kisebb erdőket az állam eddig is ingyen őrizte, akkor most a semmi lesz 30%-kal több? – kérdezte Benedek Barna. Szintén alkotmányellenes az emberek, kerékpárosok szabad közlekedését biztosítani az erdőkben. Hogy ez miért visszás? Mert az erdőtulajdonos és a vadgazdálkodó tulajdon-, illetve bérlői jogát sértik meg, akiknek ellentmondásos módon felelőssége biztosítani akár egy kitermelésbe, akár egy vadászatba belefutó személy biztonságát, amikor azt sem tudják, honnan bukkan elő.

Csákány László is hozott lehangoló példát: egy magánerdőben egy vadlegelőn (melyet a bérlő vadásztársaság létesített), egy etető mellett forgalmas terepfutó-utat jelöltek ki, az érintettek megkérdezése nélkül.
Egyszóval nem olyan fényes ez a győzelem, amilyennek látszik, azonban az erdőgazdálkodók belefáradtak már a szakmai kerekasztal nélkül hozott döntések elleni harcba, jelentette ki a kerületvezető erdész, aki ugyanakkor a Pro Silva vadásztársaság elnökeként is átlátja a gyarapodó paradoxonokat.