Az űrből is látszik a klímaváltozás

Alexander Gerst, német űrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről fotózta le Közép-Európát. A Twitteren megosztott képek sokkoló arcát mutatják a térségnek.

A klímaváltozás nem az ajtón kopogtat, hanem már bőven bent van a spájzban. Ezt látszanak igazolni a német űrhajós által készített űrfotók is, elmondása szerint sokkoltál a szemmel is látható drasztikus változások.

Gerstnek nem ez az első űrmissziója, pár éve már körbegravitálta bolygónkat az ISS kabinjából. Állítása szerint 2014 nyarán még zöld mezők dominálták Közép-Európa felszínét, mára viszont ez gyökeresen megváltozott: a horizonton 2018-ra a barna szín vált uralkodóvá.

2018-ban:

Just had a chance to take my first photos of dried-out Central Europe and Germany since a few weeks, and was shocked. What should have been green, is now all brown. Never seen it like this before. #Horizons pic.twitter.com/o2XoddPdrM

— Alexander Gerst (@Astro_Alex) 2018. augusztus 6.

A geofizikus végzettségű űrkutató megfigyelése összevág a napokban-hetekben érkezett híradásokkal, miszerint száz éve nem látott aszály sújtja Európát, de a világ más részein is a forróság emberemlékezet óta nem látott pusztító tüzeket okozott (Görögország, Kalifornia, Kanada stb.).

és 2014-ben.

Hier zum Vergleich ein paar Fotos von 2014. Krasser Unterschied, mit bloßem Auge aus dem Weltraum sichtbar…
—
Here for comparison a few photos from 2014, big difference, visible from space with the naked eye… pic.twitter.com/obFZQb5VC1

— Alexander Gerst (@Astro_Alex) 2018. augusztus 8.

A globális klímaváltozással összefüggésbe hozott éghajlati jelenségek mindennapi következményeiről mi is írtunk, így például Svájcban már mancsvédő bocskort húznak a kutyák lábára a felforrósodott aszfalton. Mi több, az Euronews beszámolójából az is kiderül, hogy a krónikus vízhiány miatt a multikulturális szövetségi államban már helikopterrel szállítják a vizet a hegyekben legelésző teheneknek.

De a háromszéki mezőgazdaság is megsínylette idén a szeszélyes időjárás következményeit. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője lapunknak azt nyilatkozta: „- Amikor kellett volna, április–májusban, nem esett, amikor nem kellett volna, június–júliusban, akkor viszont igen, sokszor megállás nélkül. Összességében lehet, hogy nem lett több eső, mint amennyi kellene, csak nem akkor lett, és nem annyi, amennyi, és amikor kellett.” A szakember azt mondja: ez az eső a vízigényes kultúráknak is „kicsit sok kezdett lenni”, a gabonának meg egyenesen ártott.

(azonnali)