Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy a nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület hathatós segédletével ezúttal a pálinka hozta össze a székely székeket. Régóta érlelt gondolat materializálódott benne: ez is része az idegenforgalom fellendítéséért kidolgozott stratégiának, hiszen – mint Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke mondta a gálán – a jó pálinka és a székely vendégszeretet a turizmus egyik alapja.
A megyetanácselnök röviden összefoglalta a magyar pálinka történetét is: legelső alkalommal a 14. században jegyezték fel, hogy Károly Róbert feleségének, Erzsébetnek köszvényét rozmaringos aqua vitae-val kúrálták, de 1846-ban az is írásba van foglalva, hogy a székelyek földjén Háromszéken isszák a legtöbb pálinkát, ezért is éppen itt szervezték az első regionális versenyt – indokolta Tamás Sándor a kezdeményezésüket. Teremtsünk értéket Székelyföldnek, biztatta a jelenlévőket Becze István, a Hargita megyei tanács képviseletében, míg Maros megyei kollégája, Kovács Levente e versenyek közösségépítő jellegét emelte ki.
Nem lehetett volna tető alá hozni ezt a megmérettetést Dezső Tibor szakmai partnersége nélkül, aki az utóbbi években hatalmas nemzetközi versenytapasztalatot szerzett és több aranyérmet inkasszált a Füstös Imrével közösen gyártott pálinkáiért. Mint elmondta, nagy meglepetésére szolgált a benevezett minták számán kívül, hogy olyan minőségű pálinkákat kellett elbírálni, amelyek bármelyik nagy versenyen megállnák a helyüket.
Nem is gondolnánk, hogy mi mindenből főznek a Székelyföldön pálinkát: szilva, kajszibarack, alma, birsalma, vilmoskörte, vackorkörte, málna, áfonya, bodza, madárberkenye, fenyő, sárgarépa, datolyaszilva, cseresznye, feketeribizli, szőlő, törköly, meggy, eper, szeder és sütőtök párlata is szerepelt a 28 bronz, 42 ezüst és 39 arany minősítésű nedű alapanyag-listáján.
A székely székek legjobbjai a következők lettek: Sepsiszéken és Kézdiszéken egyaránt barackpálinkával aratott elismerést Bunta Loránd, illetve Domokos Ferenc, Erdővidéken Fehér Zoltán bodzapálinkája, Marosszéken a Borbély Család fenyőfőzete, Gyergyószéken Bíró Róbert madárberkenye-párlata, Csíkszéken pedig az abszolút győztesnek, prima primissimának is kikiáltott málnapálinka vitte el az első helyet, melyet János A. Előd és Vass Csongor küldött be. Utóbbiak 22 benevezett mintájuk szinte mindegyikéért oklevelet kaptak, 13-mal aranyérmet szereztek. Székelyföld legjobb szilvapálinkáját az uzoni Kovács Ferenc tette az asztalra, aki kiemelte, ez ráadásul minősített biogyümölcsből készült.
Pálinkamustra tehát jövőre is lesz, mint Dezső Tibor elmondta, akkor már a kereskedelmi pálinkafőzdék is nevezhetnek.
Ön kedves cikkíró jól materializálódott ( alig tudom leírni) s be is inkasszált szépen magyarul